2020. máj 01.

"Gyökeret csapoltam"

írta: Csöncsön
"Gyökeret csapoltam"

Beszélgetés Nyilas Atillával

Különleges szakmákat bemutató sorozatunkban első alkalommal a könyvszerkesztő titkos életéről rántottuk le a leplet egy Mészáros Sándorral készített interjú segítségével. Ezúttal egy olyan mesterséget mutatunk be, amely a közhiedelemmel ellentétben távolról sem halt még ki, sőt mind a mai napig kitűnő művelői vannak: a költőét. Nyilas Atillával beszélgettünk el a költészet mesterfogásairól, az ihletről, az álmokról és a költői műhelyekről, no és persze arról is, hogy miért ráolvasás minden költemény. A beszélgetést írásban folytattuk.

...

Tovább Szólj hozzá

interjú költészet kortárs magyar irodalom Nyilas Atilla

2020. ápr 24.

Népünnepély a romokon

írta: Mohácsi Árpád
Népünnepély a romokon

Egy regény újraolvasása Uwe Tellkamp: A Torony fordította Kurdi Imre (2010, Magvető)

Tavaly ősszel volt 30 éve, hogy leomlott a Berlini Fal. Valami elképesztő népünnepély volt Berlinben, de nemcsak ott, hanem mindenütt a rosszemlékű keleti blokkban, mert kortársként éreztük, hogy vége van egy történelmi korszaknak, tudtuk, hogy itt a szabadság. Nem elhittük, nem gondoltuk, hanem tudtuk. Katartikus élmény volt. Ráadásul nekem személy szerint is fontos volt, mert német szakos egyetemistaként éppen ’90 tavaszi félévében voltam kint részképzésen, így a német újraegyesítés voltaképpen a szemem előtt történt. A Fal leomlását (vagyis a belső német határok megnyitását) szokás egy dátumhoz kötni, ez 1989. november 9-e. Aki szeretné átérezni ezeknek a napoknak a hangulatát, az nézzen bele ezekbe a videókba: híradó  ...

Tovább Szólj hozzá

rendszerváltás menekültek német egyesítés Berlini Fal

2020. ápr 17.

Ellenállni a kliséknek

írta: Reckl_Amál
Ellenállni a kliséknek

2.jpgA kémfilmek nagy korszaka a hidegháború volt, amikor a csaták a két nagy világrend titkosszolgálatai között zajlottak le. Az ember, aki túl keveset tudott című filmet persze elsősorban térdcsapkodós vígjátéknak szánták, de mivel hibátlan karikatúrát rajzoltak általa a titkosszolgálati machinációkról, egyben tekinthetjük a műfajt megkoronázó befejezésnek is. A Bill Murray-féle vígjátéknál jobb leleplezés nem készülhet a témában. 

Számos olyan műfaj létezik, amely fölött eljárt az idő. A Resistance (nincs még magyar címe, legyen hát Ellenállás !) készítői éppen mintha kerestek volna egy ilyen műfajt. A film egyedüli érdekessége, hogy egy kisebb szerepben Röhrig Géza is látható benne.

A Resistance a fiatal Marcel ...

Tovább Szólj hozzá

2020. ápr 10.

Párizs Budapesten

írta: Mohácsi Árpád
Párizs Budapesten

Rotschild Klára a KGST divatdiktátora

Götz Eszter írása a Nemzeti Múzeum kiállításáról.

A divat hirtelen kiment a divatból, a karanténba vonult világ hatályon kívül helyezte a társasági élet minden formáját. Mackónadrág, póló, bugyi, nagyjából erre korlátozódik a reggeli szekrénydézsma. A múzeumok is zárva vannak, úgyhogy aki a nyitvatartás utolsó heteiben akarta megnézni a Nemzeti Múzeum nemrég helyreállított ki kerti pavilonjában a divat nagyasszonyáról, Rotschild Kláráról szóló kiállítást, az örökre lemaradt róla. Talán némi vigaszt nyújt az alábbi beszámoló, és annak a reményét, hogy a járvány okozta nagy átalakulás azért nem söpör el mindent az „óvilág” szerethető kellékei közül.

rotschild2.jpg

Rotschild Klára belvárosi szalonja korszakos ...

Tovább Szólj hozzá

divat kulturális Rotschild Klára

2020. ápr 03.

Egy felfordult világ vesztesei

írta: Csöncsön
Egy felfordult világ vesztesei

Ulrich Alexander Boschwitz: Menschen neben dem Leben (recenzió)

Most, amikor egy világjárvány szinte valamennyiünket az otthonunkba kényszerít, és hajlamossá válunk megváltozott életünk változékony nehézségeire panaszkodni, saját szorongásainktól sújtva könnyen elfelejthetjük, hogy vannak, akik már annak is örülnének, ha lenne egyáltalán otthonuk. Pedig mint minden nagy gazdasági válság, a mostani is emberek tömegeit fogja sújtani munkanélküliséggel, szorongató anyagi gondokkal és reménytelenséggel. Hogyan viszonyulunk majd hozzájuk, ha mi éppen a szerencsésebb oldalra kerülünk a világ legújabb nagy felfordulásában?

Az otthonlét — mint tudjuk jól — az újrarendezések, újraolvasások, újragondolások ideje. Elővesszük régi kedvenceinket, és biztatást igyekszünk nyerni belőlük. Vannak ...

Tovább Szólj hozzá

német recenzió hajléktalanok Ulrich Alexander Boschwitz

2020. már 27.

Hogy tartsam a lelkem?

írta: Mohácsi Árpád
Hogy tartsam a lelkem?

Tűnődés a könyvespolc előtt

Ha tanácstalan vagyok vagy elbizonytalanodom, akkor a versolvasás szokott a menedékem lenni. Mondanom sem kell, hogy ezekben a vészterhes napokban letáboroztam a könyvesszekrény előtt, és próbáltam egy kicsit megszabadulni a mindennapok rémes híreitől. Kerestem magamnak egy olyan teret, ahol felfüggeszthetem ezt a rettenetes szorongást, amit az elmúlt napok, vagy már inkább hetek eseményei okoztak. Rilke került a kezembe, nem teljesen véletlenül. Sokáig úgy gondoltam, hogy az csak valami tévedés, hogy Rilke német költő, olyan népszerű nálunk is, és olyan remek műfordítók írták át a verseit magyarra, többek közt Nemes Nagy, Kosztolányi, Szabó Lőrinc vagy Tandori, hogy talán tekinthetjük tiszteletbeli magyar költőnek.

rilke_im_studio_al_ponte_im_garten_der_villa_strohl-fern_in_rom_1904.jpg

Ráadásul kezdő ...

Tovább Szólj hozzá

Rilke

2020. már 20.

Szabó István démonai

írta: Reckl_Amál
Szabó István démonai

31784993_c66e235d196dd485108c6ebc38d51b84_wm.jpgÉletemben először huszonegy éves koromban éreztem magam öregnek. Akkor vetíttetük le a Sörgyári capricciót az iskolai filmklubban, és a csupán pár évvel fiatalabb közönség udvariasan unatkozott. Kicsit lassú volt — fogalmazott egy másodikos tapintatosan. Szíven ütött. Szabó István új filmje erről a szíven ütésről szól. 

A Zárójelentést döbbenetesen kevesen értik, és valóban lehet amiatt bírálni, hogy túl szövevényes a szimbólumrendszere. De azért az mindenképp figyelemreméltó, hogy a magát kritikusnak képzelő emberek dokumentarista valósághűséget kérnek számon ezen a kicsiben előadott finálén. Mert kevésbé értékelném ezt a filmet, ha nem Szabó több évtizedes rendezői karrierjének záróakkordja lenne; ...

Tovább Szólj hozzá

kritika film kulturális Szabó István Zárójelentés

2020. már 16.

A kezdet vége

írta: Reckl_Amál
A kezdet vége

A halogatásnak is van jó oldala. Szűk két hete láttam Szabó István filmjét. Moziban. Rég megírhattam volna róla a kritikát. Bár nem tartozom a forgalmazó kommunikációs csapatához, azért a kritika mégis a kulturális produktum reklámozásának legnemesebb formája. Van-e értelme hát egy filmről beszélni, amelyet egyelőre senki sem tud megnézni, mert bezárt a világ ?

alkony.jpg

Elmúlt szombaton Wagner Bolygó hollandiját néztük volna meg. Ajánlottuk is annak idején mint a szezon egyik izgalmas előadását. Az már biztos volt, hogy mi nem látjuk, mert az Uránia a szerdai veszélyhelyzet-kihirdetés után törölte az előadásait. Egy nappal később pedig a Metropolitan jelentette be: egyelőre elmaradnak az operák. Cserébe minden éjjel streamen lehet ...

Tovább Szólj hozzá

kulturális

2020. már 13.

Kik azok a magyarok?

írta: Mohácsi Árpád
Kik azok a magyarok?

Csaplár Vilmos A magyarok című esszékötetének az újraolvasása

Vendégszerzőnk, Götz Eszter ajánl elgondolkodtató olvasnivalót a vírusokban gazdag időkben potenciális vírusgazdáknak. Kik azok a magyarok?

Kilenc éve jelent meg Csaplár Vilmos esszékötete, a Magyarok, aminek alcíme így szól: „Az államalapítástól a 2010-es választásokig”. Ily módon már a borító is tudatja az olvasóval, hogy a főcímből sejthető nagy ívű történeti összegzés a jelen felől nézve és vállaltan szubjektív nézőpontból értendő, ráadásul nem kevés iróniával lesz tálalva.

csaplaramagyarok.jpg

Akkor, első olvasásra reveláció volt számomra ez az alig több mint 200 oldalnyi, zsebben kényelmesen elférő könyvecske. Talán azért, mert a kényelmi szempontok a méretében ugyan jól érvényesülnek, de a tartalmában már nem ...

Tovább Szólj hozzá

magyarok Csaplár Vilmos

2020. már 06.

Utazás a violaszínűen sötét középkorba

írta: Csöncsön
Utazás a violaszínűen sötét középkorba

Bánki Éva, a nagy tehetségű írónő és irodalomtörténész, az utóbbi években egy különös trilógiával lepte meg az olvasóközönséget. A könyvek egyenként a Fordított idő , Elsodort idő és Összetört idő címet viselik, és visszakalauzolnak minket egy korba, amelyről olyan keveset tudunk, hogy van olyan szenzációhajhász történész , aki azt állította, nem is létezett: a kora középkorba, a Nyugatrómai Birodalom bukása utáni évszázadokba, pontosabban vélhetően a VII-VIII. századba, a Nagy Károly uralkodása előtti (és körüli) kor zűrzavaros évtizedeibe.

https://tiszatajonline.hu/wp-content/uploads/2020/01/banki.jpg

Az előző mondatot ugyanakkor vissza is vonhatnám; a regény ideje ugyanis épp annyira fiktív is, mint amennyire valóságos. Az egyik legzavarbaejtőbb vonása az ...

Tovább Szólj hozzá

középkor recenzió kortárs magyar irodalom Bánki Éva