Ha a tervek szerint alakul az év első fele, három hónapig lett volna nyitva a Mai Manó Házban az év legpikánsabb kiállítása. Így csak két hét maradt, de ezalatt is több ezren nézték meg Douglas Kirkland fotográfus munkáit: a földszinten a Coco Chanelről készült sorozatot, az emeleten pedig azt a néhány tucat képet, amelyeket Marilyn Monroe legszexisebb fotóiként tart számon a világ. A két nőikon nem csak Kirkland munkásságában „találkozott”, hiszen közismert Marilyn válasza arra a kérdésre, hogy mit visel éjjel: „Csak egy kis Chanel No. 5-ot.”

Minden idők legnagyobb szexszimbóluma 35 éves volt, amikor a 27 éves, még szerencsés kezdőnek számító, kanadai születésű Kirklandtől (a szerencséjét a tehetsége mellett annak ...

Sokan olvasással ütjük el azt az időt, amelyet a tömegközlekedésben vagyunk kénytelenek tölteni. De vannak olyan emberek, akik az utazás élvezetét nem zavarják meg holmi olvasással, cserébe viszont az olvasmányaik között helyet szorítanak kifejezetten a közlekedésről szóló könyveknek. Mai beszélgetőtársam szenvedélyes rajongója mindenféle síneken járó járműnek, sőt érdeklődésének megfelelően választott magának szakmát, járműfejlesztő-mérnökként dolgozik. De ez messze nem jelenti azt, hogy megvetné a szépirodalmat. Most betekintést nyújt abba is, hol találkozik egymással a kultúra és a közlekedés.

Honnan ered az az előítélet, hogy az úgynevezett műszaki értelmiségtől idegen a szépirodalom? Mennyire jogos?

...

Manapság örvendetes módon egyre több nő vállalkozik szépírásra, és egyre több férfi és nő ír meg olyan témákat, amiket jellemzően női témáknak szokás gondolni. De őszintén szólva pusztán a női szerző vagy a női téma nem kelti fel az érdeklődésemet. Aztán meghallottam a szerzőt felolvasni az egyik novellát a kötetből, és annyira hatott rám, amit hallottam, hogy úgy gondoltam, ha ez a könyv ilyen, mint ez, akkor mégiscsak szeretnék többet megtudni a nőkről. Hátha lappang itt valami titok, amit mégis jobb volna tudni.

Babarczy 22 novellát sorakoztat fel egymás után, de a sorrend talán nem egészen önkényes. Az elbeszélő voltaképpen egy önismereti kurzust tart az olvasónak, a gyerekkorától kezdve napjainkig, tehát úgy ...

Irodalommal és nyelvvel foglalkozó szakmákat bemutató sorozatunkban ezúttal arra keressük a választ, hogy mit csinál (és mit művel) egy nyelvész. Megtudjuk, hogy kell-e egyáltalán ilyen szakma, ha "mindenki tud magyarul", és hogy miként lehetnének érdekesebbek a gimis nyelvtanórák. Beszélgetőtársunk Dr. Veszelszki Ágnes, aki sok egyéb korábbi jutalma és díja mellett idén megkapta a Budapesti Corvinus Egyetem legjobb oktatójának járó elismerést is. És noha ő a protokollkommunikáció szakértője, írásos interjúnkat a protokolltól eltérően (húsz éves ismeretségünknél fogva) tegező formában folytattuk.

Mivel foglalkozol nyelvészként?

A nyelv — bár fontosnak tartom a grammatikai alapok ismeretét — kevésbé elvont struktúraként ...

A karantén lecsengésével lassan megnyílnak a játszóterek, amelyek hiánya az elmúlt hónapokban alaposan megnehezítette a gyerekek és a szülők mindennapjait. De mióta vannak egyáltalán játszóterek, miért jók, és milyen, még kiaknázatlan lehetőség rejlik bennük? Götz Eszter írása

A nyugati kultúrában a gyerekek egészen a 19. század végéig a „kis felnőttek” szerepét töltötték be, az iparban és a mezőgazdaságban egyformán általános volt a gyerekmunka, ami mellett föl sem merült az egészséges felnövekedés vagy a rendszeres mozgás kérdése. Maga az önmagáért való gyermekjáték a társadalmi köztudat perifériáján volt. Az 1880-as, 90-es években, nem kis részben Freud nyomán, a tömegtermeléssel szembeforduló ...

Az internet népe által legjobbnak kikiáltott filmnek, A remény rabjainak legszebb jelenetében a főszerepet a Figaro házasságának híres duettje, a Sull'aria játssza. A film börtönben játszódik; az igazságtalanul elítélt főszereplő egyedül marad az irodában. Fölteszi hát a lemezjátszóra a Sull'airát. A hangszórókán át minden rab hallja, megállnak egy pillanatra. A narrátor — maga is rab — pedig elmondja, fogalma sincs, miről énekel a két olasz hölgy, de ez a zene olyan szépséges, hogy egy pillanatra a börtön minden lakója szabadnak érezhette magát.

Ahhoz a szerencsés generációhoz tartozunk, akik átélhetik az operajátszás forradalmát. Ahogy már itt is sokszor leírtuk , az átkozott statikus előadásmód kihalófélben van, ...

Németh Endre, a Karakter blog rendkívüli és meghatalmazott ősmagyar referense, áttekintést nyújt az elmúlt évek legfontosabb kutatási eredményeiről az őshaza és eleink kutatása területén.

Mit tudunk az Árpádok eredetéről?

Lépjünk egyet vissza, és kezdjük azzal, hogy miért fontosak az Árpádok a magyar történelemben. Magától értetődő, de mégis érdemes elmondani, hogy az Árpádok dinasztiájának egyszerre van különleges szerepe a magyarság politikai és nyugati integrációjában.

Álmos vezetésével alakult meg Etelközben a vérszerződéssel a Magyar Nagyfejedelemség, amely már magán viselte az államiság legfőbb jegyeit. Az Árpád vezette honfoglaló törzsszövetség rendkívül komoly fizikai, hadászati és szervezési ...

Sorozatunkat, melyben nyelvvel, irodalommal kapcsolatos szakmák képviselőit mutatjuk be, a könyvszerkesztő titkos életével indítottuk, majd bepillantást nyertünk egy költő műhelytitkaiba. Harmadikként egy olyan foglalkozásról hántjuk le a leplet, amelynek képviselőit szinte sohasem látjuk, hiszen egy világtól elzárt kabinban üldögélnek, tevékenységük mégis létfontosságú, hogy soknemzetiségű intézmények hatékonyan működhessenek: ő a szinkrontolmács. Beszélgetésünket ismét írásban folytattuk Lányi Dániellel, aki Magyarország EU-csatlakozása óta dolgozik Brüsszelben, és szüntelenül tolmácsol németből, olaszból, franciából.

Hogyan lettél szinkrontolmács? Mindig is az akartál lenni, vagy az élet sodort ehhez a szakmához?

Vendégszerzőnk, Dukkon Péter, a sci-fi világába visz minket. Vajon a Galaktika alkalmas arra, hogy ifjabb nemzedékeket rászoktasson az olvasásra?

Célbenőkör hédereg,
Mácsul gondorásznak.
Hibra gindő... Léderek
Szunnya ferte nyászlag .

(Stanislaw Lem: Keberiáda.
Fordította: Murányi Beatrix)

A rendszerváltás óta eltelt 30 év kicsit elhomályosította az 1960-as évek végétől — a létező szocializmusban — végbemenő szignifikáns változásokat. Létező szocializmuson a különböző népi demokráciák hatalmi és ideológiai struktúráját értjük, ami országról országra változott. A miénk kicsit megengedőbb volt. Ezek a változások a gazdaságra, a tudományra, a művészetre és a mindennapi életre gyakoroltak jelentős hatást. ...