Blogunk egyik alapvető célkitűzése, hogy termékeny párbeszédbe lépjenek tanárok és tanulók, és hogy teret adjunk középiskolások véleményének olyan kérdésekről, melyek az oktatásban és az irodalmi, nyelvi kultúra ápolásában érdekelt szakmákban dolgozó embereket foglalkoztatják. Az egyik ilyen téma, melyet már többször és több szempontból földolgoztunk, a kötelező olvasmányok kérdése. Elmondta erről a véleményét blogunknak Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke; Kukorelly Endre, író, költő, közéleti személyiség; elindítottuk az utált kötelezők sorozatunkat (e sorok írójának vallomásával); most pedig — végre — szót kap az a fél is, akinek voltaképp a bőrére megy ki a játék: a tanuló. Az alábbiakban Kőhegyi András írását olvashatjuk, aki a Pannonhalmi Bencés Gimnázium diákja, és második Rúgj te is labdába pályázatunkon második helyezést ért el. Arról írt, hogy az ő szubjektív benyomása és olvasmányélményei alapján mely szerzők munkáival volnának kiválthatók a "hagyományos" történelmi regények a középiskolai kötelező-listákon. Írása éppolyan figyelemreméltó, mint amennyire egyéni és kifinomult ízlést tükröz, örömmel ajánljuk olvasóink és minden magyartanár figyelmébe.

Történelmi regények? Valljuk be, sosem tartoztak a diákok kedvencei közé. Az egri csillagok vaskos kötete már önmagában is elrettenti a bátortalan olvasókat, A kőszívű ember fiairól pedig az első harminc oldal után kiderül, hogy nehezen olvasható, nem diákbarát szöveg, mint ilyen legjobban egy netes olvasónaplóval helyettesíthető. Mégis, ha irodalomórán előkerül a történelmi regény fogalma, tízből nyolc tanuló ezt a két művet említi majd példaként. Ennek elsődleges oka az, hogy a két kötelezőn kívül történelmi regény nemigen fordult meg a kezükben… Pedig ebben a műfajban is akadnak fiatalok számára élvezhető alkotások, fordulatokban gazdag történetek, a kiváló alkotókról nem is beszélve. Lássunk tehát öt olyan szerzőt, akik a szakma megkerülhetetlen művészei, és akiket mindenképpen meg kell ismerniük azoknak, akik erre eddig még nem kerítettek sort.

1. Rónaszegi Miklós (1930— )

A fiataloknak szóló történelmi regények koronázatlan királya, aki szerencsére még napjainkban is köztünk van. Stílusa magával ragadó, regényeivel nemcsak szórakoztat, tanít is. Szellemi nagyságát jól mutatja, hogy képes időt szakítani egy gigantikus regényfolyam jelentéktelen helyszíneinek, eseményeinek kiszínezésére is, addig nem nyugszik, amíg nem tárhatja szélesre az olvasók előtt az általa elképzelt, csodálatos világ kapuját. Rónaszegi nem specializálódik egyik térségre, korszakra sem. Köteteit olvasva bepillantást nyerhetünk a Marco Polo által megismert 13. századi Távol-Kelet életébe, vagy elkísérhetjük kalandos útjára a Tudor-kor Angliájának egyik sztárját, Francis Drake-et.  A korosodó író a könyvszerkesztés területén is sokat tett az ifjúsági irodalom felfuttatásáért: évtizedeken keresztül az ő gondozásában jelentek meg a méltán híres Delfin Könyvek sorozat kötetei. Rónaszegi időtálló munkát alkotott, könyvei a 21. századi tinédzserek számára is élvezhetőek, szórakoztatóak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a Jonatán Könyvmolyképző kötetei között helyet kapott két Rónaszegi regény is. 

Rónaszegi Miklós olvasásra ajánlott művei: A királynő kalóza, Hínáros tenger, Indián halál, Az indián hercegnő, A rettenetes Kartal, Kartal kalandos esküvője, Kartal visszatér, Kartal utolsó kalandja

2. Sir Walter Scott (1771—1832)

Hihetetlennek tűnik, de ez a skót gentleman, akit a történelmi regény műfajának megteremtőjeként tartunk számon, sokáig a mellőzött, másodosztályú irodalmárok népes táborába tartozott.  A 18. és a 19. század fordulóján Anglia London-centrikus kulturális életét olyan kiváló költők uralták, mint Keats vagy Byron, így nem sok babér termett a távoli Észak ködébe burkolódzó fiatal költő számára. Tudniillik Scott eredetileg költőnek készült. Kezdeti, meglehetősen szerény sikerei után fordult a regény műfaja felé, hogy a prózai epika területén alkosson maradandót.  Újszerű, élettel teli könyvei meghozták számára a kívánt sikert: köteteit nagy élvezettel forgatták az elmúlt évszázadok olvasói, zamatukból pedig — zseniális magyar fordítóinak hála — a mai napig nem veszítettek. Scott műveinek zömét színpadra, majd a technika fejlődésével mozivászonra vitték. Ivanhoe című nagyregényét például 1952-ben és 1982-ben tévéfilm, 1997-ben pedig filmsorozat formájában dolgozták fel.

Walter Scott olvasásra ajánlott művei: Ivanhoe, A lovag, A kolostor

3. Hegedüs Géza (1912—1999)

A József Attila díjjal három ízben is kitüntetett író tehetségét jól mutatja, hogy a magyar irodalom olyan óriásai fogadták barátaik közé, mint Kassák Lajos vagy Kosztolányi Dezső. Hegedüs életét végigkísérte a könyvek szeretete, gyermekkorától haláláig az jelentette számára a legnagyobb örömöt, ha belemélyedhetett egy érdekes kötetbe.  Akkor is az olvasnivaló hiánya fájt neki leginkább, mikor az ukrán sztyeppén gürcölve munkaszolgálatosként nyelte az éhkoppot. Jóllehet első regénye huszonöt éves korában látott napvilágot, pályája csak a második világháború után kezdett meredeken felfelé ívelni. Egymás után jelentek meg regényei, elbeszélései, melyek már méltán tarthattak igényt a nagyközönség figyelmére. Elsősorban a fiatalokat szólította meg, a Kádár-korszak ifjúságát, akik megcsömörlöttek a rendszer által cenzúrázott kortárs irodalomtól, aztán Hegedüs regényeihez menekültek. Generációk fantáziáját mozgatta meg, kamaszok ezrei izgultak Hegedüs hőseiért. A nagy mesélő több mint negyven történelmi- és kalandregényt hagyott az utókorra.

Hegedüs Géza olvasásra ajánlott művei: Az erdőntúli veszedelem, A megalázott Babilon, Az írnok és a fáraó, A milétoszi hajós

4. Benkő László (1952— )

A történelmi regények egyik napjainkban is alkotó nagymestere, aki immáron tizenöt éve dolgozik töretlen lendülettel a történelem népszerűsítéséért. Műveiben a magyar történelem sorsfordítóit, az ország változásait veszi górcső alá. Egy-egy témát három, néha négy köteten keresztül bont ki, bravúros könnyedséggel vezetve a történet szerteágazó szálait. Benkő László könyvei valósággal magukba szippantják az olvasót, még kiemelkedően élénk fantáziára sincs szükségünk ahhoz, hogy mi is átélhessük regénybeli hőseink kalandjait. Benkő szinte teljesen elengedi az olvasó kezét, a regények lapjain csak időnként fülünkbe suttogó csendes, jótékony hangként érhető tetten.

Benkő László olvasásra ajánlott művei: A táltos fia, A vér törvénye, Aranyasszony, Porladó szövetség, A másik ösvény, A Zrínyiek: A gránitlelkű, A Zrínyiek: A lángelme

5. Passuth László (1900—1979)

A lista ötödik helyére szoruló kiváló írót azoknak tudom ajánlani, akik a fentebbi négy szerzőből legalább hárommal már megismerkedtek. Passuth több munkájára nem mint történelmi regényre, hanem mint regényes korrajzra hivatkozott, megtalálva ezzel a tökéletes kifejezést írásainak műfajára. Könyveiben élénk fantáziáját ötvözte nem mindennapi szókincsével és hatalmas tudásával. Passuth az általa átadott rengeteg ismeretanyag befogadását sikeresen könnyíti meg azzal, hogy a letűnt korok színes díszletei közé kalandos mozzanatokkal teli, izgalmas világot komponál. Kultúra iránti rajongásában az olvasónak is osztoznia kell, hiszen legjobb könyvei egy-egy nagyszerű zenész, festő életén keresztül tárják elénk a múltat. A zseniális szerző közel harminc regényén kívül egy öt kötetet felölelő olvasmányos önéletrajzot is írt fordulatos pályafutásáról.

Passuth László olvasásra ajánlott művei: Esőisten siratja Mexikót, A harmadik udvarmester, Sasnak körme között, A mantuai herceg muzsikusa, A bíborbanszületett