2020. már 16.

A kezdet vége

írta: Reckl_Amál
A kezdet vége

A halogatásnak is van jó oldala. Szűk két hete láttam Szabó István filmjét. Moziban. Rég megírhattam volna róla a kritikát. Bár nem tartozom a forgalmazó kommunikációs csapatához, azért a kritika mégis a kulturális produktum reklámozásának legnemesebb formája. Van-e értelme hát egy filmről beszélni, amelyet egyelőre senki sem tud megnézni, mert bezárt a világ ?

alkony.jpg

Elmúlt szombaton Wagner Bolygó hollandiját néztük volna meg. Ajánlottuk is annak idején mint a szezon egyik izgalmas előadását. Az már biztos volt, hogy mi nem látjuk, mert az Uránia a szerdai veszélyhelyzet-kihirdetés után törölte az előadásait. Egy nappal később pedig a Metropolitan jelentette be: egyelőre elmaradnak az operák. Cserébe minden éjjel streamen lehet ...

Tovább Szólj hozzá

kulturális

2020. már 13.

Kik azok a magyarok?

írta: Mohácsi Árpád
Kik azok a magyarok?

Csaplár Vilmos A magyarok című esszékötetének az újraolvasása

Vendégszerzőnk, Götz Eszter ajánl elgondolkodtató olvasnivalót a vírusokban gazdag időkben potenciális vírusgazdáknak. Kik azok a magyarok?

Kilenc éve jelent meg Csaplár Vilmos esszékötete, a Magyarok, aminek alcíme így szól: „Az államalapítástól a 2010-es választásokig”. Ily módon már a borító is tudatja az olvasóval, hogy a főcímből sejthető nagy ívű történeti összegzés a jelen felől nézve és vállaltan szubjektív nézőpontból értendő, ráadásul nem kevés iróniával lesz tálalva.

csaplaramagyarok.jpg

Akkor, első olvasásra reveláció volt számomra ez az alig több mint 200 oldalnyi, zsebben kényelmesen elférő könyvecske. Talán azért, mert a kényelmi szempontok a méretében ugyan jól érvényesülnek, de a tartalmában már nem ...

Tovább Szólj hozzá

magyarok Csaplár Vilmos

2020. már 06.

Utazás a violaszínűen sötét középkorba

írta: Csöncsön
Utazás a violaszínűen sötét középkorba

Bánki Éva, a nagy tehetségű írónő és irodalomtörténész, az utóbbi években egy különös trilógiával lepte meg az olvasóközönséget. A könyvek egyenként a Fordított idő , Elsodort idő és Összetört idő címet viselik, és visszakalauzolnak minket egy korba, amelyről olyan keveset tudunk, hogy van olyan szenzációhajhász történész , aki azt állította, nem is létezett: a kora középkorba, a Nyugatrómai Birodalom bukása utáni évszázadokba, pontosabban vélhetően a VII-VIII. századba, a Nagy Károly uralkodása előtti (és körüli) kor zűrzavaros évtizedeibe.

https://tiszatajonline.hu/wp-content/uploads/2020/01/banki.jpg

Az előző mondatot ugyanakkor vissza is vonhatnám; a regény ideje ugyanis épp annyira fiktív is, mint amennyire valóságos. Az egyik legzavarbaejtőbb vonása az ...

Tovább Szólj hozzá

középkor recenzió kortárs magyar irodalom Bánki Éva

2020. feb 28.

Velázquez keresztje

írta: Mohácsi Árpád
Velázquez keresztje

Művészek szolgálatban

Diego Velázquez Las Meninas című képe – sok egyéb mellett – híres önarckép is egyúttal. Csak úgy sugárzik a képről az ereje teljében lévő mester önbizalma: olyan ember benyomását akarja kelteni, mint aki teljesen tisztában van a saját értékeivel, és tudja, hogy hol a helye a világban. Állítólag a festménnyel Velázqueznek ezzel kapcsolatos mondanivalója is volt, arra akarta felhívni a képen különben szintén megfestett uralkodó figyelmét, hogy a festészet igazi művészet, és aki ilyen remekművek megalkotására képes, mint szerénysége, ti. Velázquez, az méltó arra, hogy művésznek tartsák. Ma természetesnek vesszük, hogy a festészet önálló művészet, a korabeli spanyol udvarban azonban egyáltalán nem volt az. Az udvari ...

Tovább Szólj hozzá

festészet kulturális Velazquez

2020. feb 21.

Tanuld meg szeretni az operát!

írta: Reckl_Amál
Tanuld meg szeretni az operát!

A valaha volt legjobb reklámszöveg így szólt: Tanulja meg szeretni a tonikot! Mert, ugye, az üdítők nagy része nem túl bonyolult ízvilágú. Édes, vagyis inkább gejl . Aztán egyszercsak megjelent a Bambi országában ez a kesernyés, szódavíz külsejű ital. Aki jaffaszörpön nőtt föl, annak a kinin tartalmú itóka felér a kultúrsokkal. Élvezete nem magától értetődő, szoktatni kell hozzá magunkat, mint József Attilának a szívét a csendhez. Meg kell tanulni, meg kell érte dolgozni, ki kell érdemelni.

Az opera iránti őszinte szeretetet sem mindig adják olcsón. Éppen egy évvel ezelőtt értekeztünk az operát övező negatív előítéletekről; milyen nehéz is a mai tempóval összeegyeztetni azt a finomkodó totojázást, ami a klasszikus ...

Tovább Szólj hozzá

opera zene német szavazás kulturális Varázsfuvola Metropolitan

2020. feb 14.

Nem Lope de Vega

írta: Mohácsi Árpád
Nem Lope de Vega

Sziveri János emlékére

A rendszerváltás előtti magyar irodalmi élet egyik legígéretesebb költője volt Sziveri János, akinek az emlékét sokan ápolják, mégis talán kevesebben olvassák, mint kellene. Egyéni humora, különleges formaérzéke és impulzív személyisége ugyanakkor fontos és megkerülhetetlen költővé teszik.

Sziveri indulásának hátteréhez tudni kell, hogy a vajdasági magyar irodalom a 80-as években talán nyitottabb és szabadabb szellemű volt, mint a magyarországi irodalom. Talán azért, mert kisebbségben szabadabban írhattak, vagy mert könnyebben utazhattak nyugatra, szokatlanul merész szöveget írtak versben és prózában egyaránt. És nem elsősorban politikai értelemben. Tolnai Ottó, Gion Nándor és társaik írásai nagy feltűnést keltettek.

sziverijanos2.jpg...

Tovább Szólj hozzá

költészet trágárság Sziveri János

2020. feb 07.

Üzletkötés a Sátánnal

írta: Csöncsön
Üzletkötés a Sátánnal

Závada Pál: Hajó a ködben (recenzió)

Závada Pál talált egy történetet.

Ez az egyszerű mondat jutott esze Képtalálat a következőre: „hajó a ködben”mbe az író legújabb regényének elolvasása után, amely a Hajó a ködben címet kapta, és amely a Weiss Ma nfréd-örökösök vészkorszakbeli, SS-szel kötött üzletéről szól.

Egy regényről szól va persze nem feltétlenül erény, ha nem a megírtsága minőségét, poétikai izgalmasságát, nyelvét, innovatív megoldásait emelem ki, hanem magát az anyagot, amelyet az író a szövetébe beledolgoz. És ezt valóban így is gondolom. A Hajó a ködben korántsem hibátlan remekmű, színvonala hullámzó, részleteiben fölöttébb problematikus mű — mégis, a története annyira erős, annyira mély és nehéz dilemmákat fölvető, és annyira elképesztő, hogy az már önmagában ...

Tovább Szólj hozzá

recenzió kortárs magyar irodalom Závada Pál történelmi regények

2020. jan 31.

Bevetésen a mesterséges intelligencia az őshaza keresésében

írta: Mohácsi Árpád
Bevetésen a mesterséges intelligencia az őshaza keresésében

Beszélgetés Németh Endrével

Mi történt azóta, hogy megjelent az észtekkel közös publikáció? Van újabb eredmény?

hajfonatkorong.jpg

  Karosi hajfonatkorong

Megpróbáltuk a magyar olvasóhoz is eljuttatni az észtekkel közös tanulmány legfőbb eredményeit, amely most januárban jelent meg az Anthropológiai Közleményekben . Az angol nyelvű tanulmányon két vonatkozásban is túlléptünk. Egyrészt megpróbáltuk lokalizálni azt a régiót, ahonnan a honfoglalók ősei elindulhattak nyugat felé az Urál-vidékről. További kutatásoknak kell ezt megerősíteniük, de úgy tűnik, hogy Északnyugat-Baskíria, esetleg a szomszédos Kelet-Tatársztán lehetett ez a terület. Másrészt kiegészítettük a genetikai eredményeket a kapcsolódó történeti, nyelvészeti és embertani ismeretekkel.

...

Tovább Szólj hozzá

interjú nyelv honfoglalás őshaza Árpád archeogenetika magyarságtörténet Németh Endre

2020. jan 24.

A robbanás elmarad

írta: Reckl_Amál
A robbanás elmarad

Diplomácia, Rózsavölgyi Szalon

Ha lecsupaszítjuk, két dolog okoz nekem minden egyéb körülménytől függetlenül örömet a színházban: a kardozás és az ordítozás. Mert ilyeneket a valóságban nem jó közelről látni, de a színházban veszélytelenül lehet. A Rózsavölgyi Szalon Diplomáciájában kardozásig nem fajulnak a dolgok, és még az ordítozás sem volt élvezetes.

Pedig milyen jó játszóhely a Rózsavölgyi! Parádésan kitalált rendszer. A legutóbbit leszámítva eddig mindig „része” voltam a darabnak, mert a hely eredeti funkciója – kávézó – miatt a színpad és a nézőtér nem válik szét; a rendezők előszeretettel küldik a közönség közé a színészeket, ami először kényelmetlen helyzet, másrészt viszont a már emlegetett leskelődést másik szintre ...

Tovább Szólj hozzá

színház kortárs kulturális kultúrkampf Diplomácia

2020. jan 20.

Az első Baumgarten-emlékdíj átadása

írta: Reckl_Amál
Az első Baumgarten-emlékdíj átadása

A visszatérő olvasók biztosan, a többiek talán észrevették a minden posztunk alatt megjelenő hirdetést, amely a Baumgarten-emlékdíj oldalára juttatja az odakattintót. Kukorelly Endre kezdeményezte a Baumgarten-díj föltámasztását. Ezt mi a magunk szerény eszközeivel csak támogatni tudtuk, hiszen mára világos: aki el akar igazodni a harmincas-negyvenes évek magyar irodalmában, annak első osztályú sorvezető a díjazottak névsora. A Baumgarten Ferenc Ferdinánd esztéta által alapított díjat olyan íróknak, költőknek ítélték oda, akik előítéletektől mentesen és függetlenül alkottak. Ennek egyedülállóságát és fontosságát különösen abban a korban nem lehet eléggé hangsúlyozni. A Baumgarten-díj a korabeli kritikák ellenére már ...

Tovább Szólj hozzá

kulturális kultúrkampf kortárs magyar irodalom Babits Mihály Kukorelly Endre Márton László Eredményhirdetés Mészáros Sándor Baumgarten-emlékdíj

süti beállítások módosítása