Blogunk egyik alapvető célkitűzése, hogy termékeny párbeszédbe lépjenek tanárok és tanulók, és hogy teret adjunk középiskolások véleményének olyan kérdésekről, melyek az oktatásban és az irodalmi, nyelvi kultúra ápolásában érdekelt szakmákban dolgozó embereket foglalkoztatják. Az egyik ilyen téma, melyet már többször és több szempontból földolgoztunk, a kötelező olvasmányok kérdése. Elmondta erről a véleményét blogunknak Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke; Kukorelly Endre , író, költő, közéleti személyiség; elindítottuk az utált kötelezők sorozatunkat (e sorok írójának vallomásával); most pedig — végre — szót kap az a fél is, akinek voltaképp a bőrére megy ki a játék: a tanuló. Az ...

A 2019. május 21-től június 15-ig tartó, Frászkarika névre hallgató kiállítását a Godot Galériában nyitotta meg feLugossy László az alább boncolgatott, általa kilencvenkilenc százalékosnak titulált és meglehetősen furcsa címmel illetett versével. Mivel eredeti, a szerző szájíze szerint tagolt és írásjelezett kiadás jelen pillanatban még nem fellelhető és az úgynevezett szabadvers formai különlegességéből adódóan kínálja magát az olvasó által szabadon választott ...

Élj meg érdekes időket! — hangzik a nem túl jóindulatú kínai kívánság. Ennek beteljesülését éreztem a múlt héten, amikor láttam az Átrium közleményét, amely egyrészt az új bemutató (Kasszasiker) elmaradásáról tájékoztatott, másrészt a tavaly július óta a repertoárban szereplő Chicago előadásainak levételéről szól. Én a Chicagót tavaly ősszel láttam , és nem az a klasszikus musical, amelyre csak úgy beül a kiscsalád , és megtapsolja, milyen jól kiszolgálták megint az ízlését.

Az Átrium előadásai sosem habkönnyűek. És sosem üresek. Általában nehezebb rájuk jegyet kapni, bár nem lehetetlen. A TAO korábbi rendszere éppen ezért nekik igencsak kedvezett, hiszen előadásaik nem csupán a művészeti szempontok ...

A középiskolai kötelező olvasmányokkal nemcsak a diákok és a tanárok vannak bajban, hanem a színházak is. A tanár elviszi színházba az osztályát, hogy a gyerekek impulzusokat kapjanak, hogy valami igazán nagyszerű élményben legyen részük, valami olyanban, ami egy életre megszeretteti a színházat és az irodalmat. A tanár valami olyasmiben reménykedik, hogy a fiatalok a híres, filmekből vagy tévésorozatokból ismert színészek kedvéért majd valahogy lenyelik azt a békát, hogy az általános közutálatnak örvendő kötelező irodalommal foglalkoznak, ráadásul szabad idejükben.

Önként adódik a kérdés, hogy miért tennének ilyet. Régebben a diákság zokszó nélkül tűrte a megpróbáltatásokat, elmentek színházba, ...

„Miért? Miért? Miért? Miért kell nekem ezt olvasnom? Miért kell ezzel gyötörni az embert? Hiszen ennek semmi értelme!”

Hányszor fordulhatnak meg hasonló mondatok tizenéves tanulók fejében, amikor kötelező olvasmányaikkal gyürkőznek! És milyen kevésszer fogalmazzuk meg, hogy egészen pontosan mi is okozza a gyötrődést.

Helyesebben: milyen kevésszer fogalmaz tuk meg, hogy mi is okozza a gyötrődést. Eljött az ideje ugyanis, hogy változtassunk ezen. Új sorozatot indítunk, amelyben időről időre fölkérünk valakit, hogy mondja el, melyik kötelező volt az, amelyiket ő a legnehezebben emésztett meg.

Mi a célunk ezzel? A klasszikusok degradálása? Egy új iskolai kánon bejelentésének igénye? Szó sincs róla! A célunk egy olyan ...

Vajon mit tudnak hozzátenni a természettudományok (például a matematikai statisztika, az informatika vagy a genetika) az ősmagyarság nyelvének és eredetének kutatásához? A jelek szerint sokkal többet, mint gondolnánk. Interjúnkban Németh Endre, az önkéntes alapon populációgenetikai modellezéssel is foglalkozó matematikus, informatikus mondja el, miként gyarapodtak ismereteink arról, hogy voltaképpen honnan is származtak honfoglaló őseink, és olyan vadonatúj felfedezésekről is beszámol, amelyek bízvást nevezhetők ősrégi eredetmondáink kései igazolásainak is. Rendkívüli időutazásra invitáljuk olvasóinkat.

A magyarok elődeinek a kutatásában hogyan hasznosíthatók a legújabb genetikai kutatások? Értelmezhető a magyar őstörténet ...

Az új évet különleges újdonsággal kezdtük: Márton László új Nibelung-fordításából közöltünk részletet még a megjelenés előtt. Akkor megígértük, a későbbiekben segítséget is adunk a mű földolgozásához, melyet irodalomtanárok figyelmébe is ajánlunk. A Karakter harmadik pályázata is ezen a részleten, vagyis  a Nibelungok utazásán alapul. A kérdéseket a szöveg legjobb ismerője, a műfordító állította össze. Márton László köteteivel jutalmazzuk a legjobb munkákat, és amennyiben a szerzők engedélyezik, itt, a blogon meg is jelentetjük őket.

A kérdések közül bármennyit és bármelyiket föl lehet dolgozni. A pályaműveket a palyazat.karakter@gmail.com címre várjuk a név és az iskola megadásával.

A pályázat beadási ...

Először is nem bán, hanem gróf. Nádasdy így is írja a szöveg belsejében. Ez egyébként jól jelképezi az egész vállalkozás legfontosabb törekvéseit. A cím valahogy kövületként él az emberek fejében, az tehát marad, mert arról szokás azonosítani a mű egészét. A szövegben viszont következetesen Bánk grófot ír a fordító, mert a mai köznyelvből a bán méltóságnév kikopott, sokak számára nem érthető. A cél pedig az érthetőség.

Kérdés persze, hogy szabad-e így bánni egy klasszikussal? Átírhatom-e a régieket, csak azért, mert mostanság sokan nem értik őket? A külföldi gyakorlat régóta az, hogy a történeti szövegeket kétnyelvű kiadásban adják ki, az angolok így olvassák Shakespeare-t, a németek a középkori irodalmat. ...

Gaetano Donizetti: Az ezred lánya , opera

Az első operás írásunkban arról lelkendeztem, mennyire más már az operajátszás manapság, mint akár csak huszonöt éve volt. Milyen hangsúlyt fektetnek arra, hogy ne csak a zeneszeretők legelemibb szükségleteit szolgálják ki, hanem a teljes produkció valódi színházi élményt nyújtson. Most mégis a műfaj megreformálásában élenjáró Metropolitan Opera rukkolt elő olyan előadással, amely a látványossága, igényes kivitelezése ellenére visszahúzza a közönséget azokba az időkbe, amikor csak a jólneveltségünk okán nem hagytuk ott az egészet.

Az ezred lánya persze habkönnyű darab, nem olyan, amely megváltoztatta az opera történetét. Még az Uránia is a blődli kifejezést használta ...