Először is nem bán, hanem gróf. Nádasdy így is írja a szöveg belsejében. Ez egyébként jól jelképezi az egész vállalkozás legfontosabb törekvéseit. A cím valahogy kövületként él az emberek fejében, az tehát marad, mert arról szokás azonosítani a mű egészét. A szövegben viszont következetesen Bánk grófot ír a fordító, mert a mai köznyelvből a bán méltóságnév kikopott, sokak számára nem érthető. A cél pedig az érthetőség.

Kérdés persze, hogy szabad-e így bánni egy klasszikussal? Átírhatom-e a régieket, csak azért, mert mostanság sokan nem értik őket? A külföldi gyakorlat régóta az, hogy a történeti szövegeket kétnyelvű kiadásban adják ki, az angolok így olvassák Shakespeare-t, a németek a középkori irodalmat. Nagyon fontos megjegyezni azonban, hogy ezek valóban fordítások, a régi szöveget fogalmazzák újra modern nyelven, hogy a szöveg mai olvasó számára is érthető legyen. Nem szabad a klasszikusokat tabuként kezelni. Nem szabad őket elzárni magunktól.

Ez a fordítás nem tévesztendő össze a szövegek átdolgozásával és leegyszerűsítésével. Külföldön bevett gyakorlat, hogy az adott nyelvet idegen nyelvként tanulók számára klasszikus irodalmi műveket egyszerűsített nyelven, valamelyest rövidítve adjanak ki. Nálunk ez inkább gyerekirodalommal szokott előfordulni, hogy pontosabban fogalmazzak, gyerekek és fiatalok számára lebutított, leegyszerűsített változatokat szoktak gyártani bizonyos ifjúsági irodalomként aposztrofált művekből (Gulliver, Grimm-mesék, Don Quijote). Ezek szerintem borzalmasak, én kifejezetten ellenjavallom, hogy a tanítványaim ilyeneket forgassanak az eredeti szöveg helyett. Ezek egyszerűen meghamisítják az eredetit.

A klasszikusok felújításának érdekesebb kísérlete egy mű teljes újragondolása, más filmes vagy színpadi adaptációja, a németek például ezt nagyon ügyesen csinálják a Kästner-regényekkel. De ide tartozik, például, a Pál utcai fiúk rendkívül sikeres színpadi verziója. A modernizált nyelv, a látványos tánc, a fülbemászó zene, az izgalmas dalszövegek szinte észrevétlenül belopják magukat a nézők szívébe, megkönnyítik a regény iskolai feldolgozását.

Sokak szeretnek az operakalauz szintjén álló tartalmi ismertetéseket olvasni regények, sőt novellák helyett, ezek azonban soha nem pótolják az eredetit. Ezt nem nagyon hiszik el a gyerekek, ezért érdemes talán néhányszor összehasonlítani egy sztorimesélős összefoglalót az eredetivel, hogy mindenki számára nyilvánvaló legyen, egy klasszikus regény mindig sokkal többről szól, mint ami az elmesélhető cselekménye. Az irodalomórának éppen arról kell szólnia, hogy ezt a sajátos többletet bemutassa.

Miért nagyszerű vállalkozás Nádasdy fordítása? Nádasdy Ádám kitűnő műfordítóként úgy kezeli Katona szövegét, mint egy idegen nyelvű szöveget, amit neki le kell fordítania. A szöveghez nem tesz hozzá semmit, és nem is vesz el belőle. Illetve mindig csak éppen annyit változtat, amennyit feltétlenül szükséges. A szükségesség megítélése szubjektív, de Nádasdy éppen azért kiváló műfordító, mert ezt meg tudja ítélni.

A két szöveg, mint a képen is látható, egymás mellett fut. Nádasdy prózában adja vissza Katona verses szövegét. Érdekes megfigyelni, hogy a pontos fogalmazás kedvéért mit és hogyan áldoz fel Nádasdy. Én nagyon szeretem például Katona tömörségét, nyelvi kifejezőerejét, a képeit, a többértelműségét, hogy olykor csak burkoltan utal valamire, hogy célozgat. Ezeket Nádasdy következetesen levadássza, mert ő éppen azt tűzte ki célul, hogy a szöveg egyértelmű legyen. Azt akarja, hogy az olvasó azonnal megértse a szöveget, az összefüggéseket. Ez a gimnazista olvasók helyzetét szerintem radikálisan megkönnyíti. Egyébként én már sokadjára olvastam el a Bánk bánt, de soha annyira izgalmasnak, érdekesnek és lebilincselőnek nem találtam még a szöveget, mint most. Tényleg lehet figyelni az apróságokra, a részletekre, az összefüggésekre. Egyszerűen élvezhető a szöveg. Az eredeti szöveg olvasásakor nagyon erőteljesen kell koncentrálni arra, hogy az ember megértse, hogy miről van szó. Van egy-két jól megjegyzetelt kiadás, ha ott a jegyzeteket hozzáolvassuk a szöveghez, akkor több értelme lesz a szövegnek, de az valahogy nem az igazi, mert állandóan kizökkent az olvasásból. Nem lehet úgy azonosulni a szereplőkkel, hogy állandóan újraolvassuk a sorokat, mert próbáljuk összerakni, hogy mi is ez az egész. Nem egyszerűen arról van szó, hogy néhány kifejezést nem ért az ember, mert azt meg lehet nézni egy jegyzetben, vagy át lehet ugrani rajta, ha nem olyan fontos. Általában így is lehet érteni, hogy miről van szó. Inkább az okoz nehézséget, hogy az összes mondatot, a szöveg egészét állandóan át kell gondolnom magamban, folyamatosan figyelnem kell, hogy akkor ez most hogy is van. Drámát amúgy sem egyszerű olvasni, ehhez külön gyakorlat kell, de ezt most hagyjuk. Az eredeti szöveget különben színházi előadáson is nehéz befogadni. Ha jó a rendezés, akkor a színészi játék, a szituáció talán segít egy kicsit a szöveg értelmezésében, de tény és való, hogy az eredeti szöveget nagyon nehéz színházban is követni.

Rendkívül gondos munkára vall a szövegkiadás. A két változat párhuzamosan fut egymás mellett. Külön jegyzetanyag tartozik a szövegekhez, ezekhez nem kell lapozgatni, hanem lábjegyzetként olvashatók. A jegyzetanyag maga a mai fiatalok ismereteihez van szabva. Kifejezetten érdekes, hogy a jegyezetek minden célzást vagy utalást részletesen elmagyaráznak. Ez engem egy kicsit zavart, de aztán rájöttem, hogy a mai ifjúsági regények egynemű és egyértelmű szövegeihez szokott olvasóknak bizony szükségük van erre, különben egyszerűen nem értik, hogy miről van szó.

Jó, hogy a kiadó gondolt arra, hogy a könyv ne legyen se túl nagy, se túl vastag, se túl drága. Még éppen belefér egy mai divatos táskába, az 1700 Ft pedig a mai szokásos könyvárnak a fele, talán sokan meg tudják venni maguknak.

Összességében Nádasdy Ádám fordítása remek kísérlet arra, hogy megszólítsuk a fiatalokat, hogy olvasó embereket neveljünk belőlük. Nagyon jó volna, ha minél több klasszikus magyar mű jelenne meg ehhez hasonlóan gondos fordításban.

Katona József Bánk bán Nádasdy Ádám fordításával

Budapest, 2019, Magvető, 1699 Ft