Folytatódik a Karakter különleges szakmákat bemutató sorozata, amelynek a keretében olyan embereket igyekszünk bemutatni, akiknek a munkája sokaknak talán egy kicsit titokzatosnak tűnik, mert ritkán lépnek a nyilvánosság elé. Ezúttal Mácsai Boglárkával beszélgetünk arról, hogy mi fán terem a kulturális antropológia, hogy kik azok az udmurtok, és miért lesz az jó nekünk, ha megismerjük egy tőlünk távoli közösség belső világképét, gondolkodásmódját.

Mit jelent kulturális antropológusnak lenni? Mit kutat a kulturális antropológus?

A kérdést nagyon sok felől meg lehet közelíteni, de talán a terepmunka mint módszer felől érdemes elindulni. A terepmunka az antropológia védjegyének számít, sőt, amolyan szakmai beavatásnak ...

Oslóból hazalátogató volt osztálytársam javaslatára látogattunk el a két ünnep között a Szépművészeti Múzeumba, hogy megtekintsük a városszerte plakátokon hirdetett Rubens-kiállítást. A teljesség és a szakmaiság igénye nélkül rögzítek pár benyomást.

1. Oslóban ilyen nincs

Ha valamire igazán büszkék lehetünk magyarországi lakosokként, akkor az Budapest pezsgő kulturális élete. A Szépművészeti Múzeum már évek óta (és a felújítása óta kettőzött erővel) igyekszik nemzetközi színvonalú tárlatokkal bevonzani a művelődésre vágyó nagyközönséget. Most is látható volt, hogy a hosszan kígyózó sorokban a pénztár előtt többségében lehettek a külföldi turisták, vagy éppen azok, akik külföldről hazaérkezve ...

Év végeztével gyakori, hogy ki-ki összegzi tapasztalatait, és listákat készít, melyekben az elmúlt esztendő legjeit összegzi. A Karakter állandó szerzői most egy nagyon egyszerű kérdésre válaszoltak: "mi volt számodra 2019 legnagyobb olvasmány-, film-, illetve egyéb kulturális élménye?" A válaszok lent olvashatók, de természetesen kíváncsiak vagyunk olvasóink saját tapasztalataira is, melyek kommentekben oszthatók meg.

Mohácsi Árpád

Könyv: Kukorelly Endre: Cécécépé

Film: Werk ohne Autor

Színház: Gogol: Egy őrült naplója (Bodó Viktor, Keresztes Tamás, Jurányi Ház)

Kukorelly Endrét én eddig elsősorban a versei miatt olvastam, szeretem hétköznapi nyelven írt, hiányokra épülő szövegeit, különös minimalizmusát és ...

Az elmúlt évtizedben a magyar film elkezdte rendezni történelmi tartozását a Kádár-rendszer alatt ki nem beszélt közelmúltról. Vagyis végre elkezdtek játékfilmeket és dokumentumfilmeket forgatni, regényeket írni és visszaemlékezéséket közölni a szocialista rezsim alatt mindenáron titkolni akart sajnálatos eseményekről.

A magyar társadalom nem nagyon szereti ezeket a nagy szembenézéseket a múltunk bűneivel, tévedéseivel és nagyságával, mintha a társadalmi béke azon a közmegegyezésen alapulna, hogy jobb ezeket a kényes kérdéseket nem hánytorgatni, mert ki tudja, hogy mi borul ránk a szekrényből.

E miatt az elhallgatás miatt sokszor tétova a nagy feltárulkozások és kimondások művészi feldolgozásának a hazai fogadtatása. ...

Karácsony közeledtével gyakori, hogy különböző portálok összegyűjtik a legszebbnek vagy legjobbnak ítélt karácsonyi verseket, hogy olvasóikat ezzel is ünnepi hangulatba hozzák. A mustrából — kultúra-terjesztő oldalként — a Karakter sem maradhat ki; eredetinek legfeljebb annyiban mutatkozhatunk, hogy választásunkat igen röviden meg is indokoljuk. Az alábbi öt vers valamilyen szempontból egyedi, kirí szerzőjük életművéből, és szépségük részben talán abból is fakad, hogy (egy kivétellel) finom ellentétben állnak azzal, amit írójuktól egyébként megszoktunk.

Petőfi Sándor: Karácsonkor

Petőfiről az embernek elsőre a derű, az egészség és az optimizmus jut eszébe. Híres Felhők -ciklusa csupán afféle múló rosszullétként ...

E cikk megjelenésének napján tartják a céges karácsonyt. Nem az én műfajom, de elmegyek. Mert nem kötelező. Korábban, egy másik helyen minden ilyen kötelező volt, és ez különösen utálatossá tette ezeket a rendezvényeket. Ki is találtam, hogy afféle sznob felmutatott középső ujjként egyszer a Mefisztót fogom olvasni látványos unalmamban. Ezzel jól kifejezem egyúttal, amit a karrieristákról gondolok.

Nagyon helyesen tettem, hogy ezt az agyafúrt teret végül mégsem hajtottam végre, és ezt a rendkívül német könyvet végül mostanáig tartogattam.

Persze csak magyarul. Németül már olvastam annak idején a kéttannyelvűben. Azért is vettem meg annak idején, mert rádöbbentem, hogy magyarul nem is láttam még ezt a könyvet. Pedig többen ...

Lehetséges irodalmi csúcsteljesítmény a politika árnyékában? Éppenséggel akad rá történelmi példa...

A látogató , A városalapító vagy A cinkos a legújabb magyar próza legjavához tartozik, mind a három igazi remekmű, de ezt az esztétikai csúcsteljesítményt sajnálatos módon beárnyékolja az aktuálpolitika. Tudom, hogy nem lehet, de mégis arra kérem az olvasót, hogy tekintsünk el Konrád rendszerváltás utáni politikai szerepvállálásától, és fókuszáljunk egy cikk erejéig kizárólag az íróra.

Az 1967 karácsonyán befejezett regény 1969-ben jelent meg először, amúgy a Rakéta regénytárban, elképesztően izgalmas könyvek társaságában. A cím talán kicsit furcsán hat, a szociológia szaknyelvéből kölcsönözte a szerző, ...

Ha operáról ír az ember, a monumentális jelző elcsépelt. A műfaj alapeleme a monumentalitás. Már csak a zene miatt. Mi történik azonban akkor, ha a zenét a minimalizmus legnagyobb élő mestere írja? Minden más lesz monumentális.

Philip Glass Ehnatonja már harminc éve bukkan föl az operaházak repertoárjában, amikor valami kortárssal szeretnék a Mozartok és a bel cantók közkedvelt kínálatát fölfrissíteni. A történelem első monoteista uralkodójának története valóban operaszínpadra kívánkozik: a nagy ívű élet és alkotás szinte törvényszerű kimenetele a bukás. Ehnaton enigmatikus alakja pedig bármelyik klasszikus opera főszereplője lehetett volna.

Phelim McDermott rendezése még metropolitani viszonylatban is nagyszabású; az ...

A Gyalog galoppot mindenki ismeri, de azt kevesen tudják, hogy ez a színházi előadás és film voltaképpen egy irodalmi szövegnek, egy regénynek, vagy inkább egy regényciklusnak a paródiája. Most olvasható először magyar fordításban ez az ”eredeti”. Az Artúr királyhoz kapcsolódó regények a középkorban rendkívüli népszerűségnek örvendtek, valahogy úgy falták a nemzedékek a történeteket, ahogy manapság a Trónok harcát. Most következzen a fordító, Rajnavölgyi Géza bevezetője a szöveghez, lentebb pedig egy hosszabb részlet  Chrétien de Troyes Perceval című regényéből.

Perceval — Parsifal. A név ma is ismerősen hangzik: Wagner ünnepi színjátékát az operaházak rendszeresen műsorra tűzik húsvét előtt. De a téma — ...

Amikor — mintegy tizenöt éve — először kezdtek terjedni, majd burjánozni az úgynevezett szmájlik, a magam részéről azt határoztam el, hogy én ugyan sosem fogom használni őket. Úgy véltem, megvannak a nyelvi eszközeim hozzá, hogy képes legyek jóindulatot, iróniát, jókedvet, dühöt és minden egyéb érzelmet ezek nélkül a jelek nélkül is kifejezni. Nos, be kell vallanom, hogy az idők múltával én is korrumpálódtam, és a világháló e tekintetben is magába nyelt: szigorom enyhült, és olykor-olykor magam is elejtek pár emotikont — igaz, csakis olyan szövegtípusokban, amelyek időhorizontja a jelenig ér, egyszóval, csak csetelés, esetleg kommentelés közben, és akkor is némi ódzkodással és kelletlenül.

...