2020. júl 03.

Lappang itt valami titok, amit jobb volna tudni?

írta: Mohácsi Árpád
Lappang itt valami titok, amit jobb volna tudni?

Könyvajánló: Babarczy Eszter: A mérgezett nő

Manapság örvendetes módon egyre több nő vállalkozik szépírásra, és egyre több férfi és nő ír meg olyan témákat, amiket jellemzően női témáknak szokás gondolni. De őszintén szólva pusztán a női szerző vagy a női téma nem kelti fel az érdeklődésemet. Aztán meghallottam a szerzőt felolvasni az egyik novellát a kötetből, és annyira hatott rám, amit hallottam, hogy úgy gondoltam, ha ez a könyv ilyen, mint ez, akkor mégiscsak szeretnék többet megtudni a nőkről. Hátha lappang itt valami titok, amit mégis jobb volna tudni.

fe_800_0_babarczy_amergezettno_72dpi.jpg

Babarczy 22 novellát sorakoztat fel egymás után, de a sorrend talán nem egészen önkényes. Az elbeszélő voltaképpen egy önismereti kurzust tart az olvasónak, a gyerekkorától kezdve napjainkig, tehát úgy ...

Tovább Szólj hozzá

recenzió kortárs magyar irodalom Babarczy Eszter nők az irodalomban

2020. jún 26.

Békaboncolásról és mosolygó jelekről

írta: Csöncsön
Békaboncolásról és mosolygó jelekről

Beszélgetés Dr. Veszelszki Ágnes nyelvésszel

Irodalommal és nyelvvel foglalkozó szakmákat bemutató sorozatunkban ezúttal arra keressük a választ, hogy mit csinál (és mit művel) egy nyelvész. Megtudjuk, hogy kell-e egyáltalán ilyen szakma, ha "mindenki tud magyarul", és hogy miként lehetnének érdekesebbek a gimis nyelvtanórák. Beszélgetőtársunk Dr. Veszelszki Ágnes, aki sok egyéb korábbi jutalma és díja mellett idén megkapta a Budapesti Corvinus Egyetem legjobb oktatójának járó elismerést is. És noha ő a protokollkommunikáció szakértője, írásos interjúnkat a protokolltól eltérően (húsz éves ismeretségünknél fogva) tegező formában folytattuk.

Mivel foglalkozol nyelvészként?

A nyelv — bár fontosnak tartom a grammatikai alapok ismeretét — kevésbé elvont struktúraként ...

Tovább Szólj hozzá

nyelv nyelvtan nyelvhelyesség nyelvművelés nyelvész Veszelszki Ágnes

2020. jún 19.

Örömtanya

írta: Mohácsi Árpád
Örömtanya

Kis játszótértörténet

A karantén lecsengésével lassan megnyílnak a játszóterek, amelyek hiánya az elmúlt hónapokban alaposan megnehezítette a gyerekek és a szülők mindennapjait. De mióta vannak egyáltalán játszóterek, miért jók, és milyen, még kiaknázatlan lehetőség rejlik bennük? Götz Eszter írása

A nyugati kultúrában a gyerekek egészen a 19. század végéig a „kis felnőttek” szerepét töltötték be, az iparban és a mezőgazdaságban egyformán általános volt a gyerekmunka, ami mellett föl sem merült az egészséges felnövekedés vagy a rendszeres mozgás kérdése. Maga az önmagáért való gyermekjáték a társadalmi köztudat perifériáján volt. Az 1880-as, 90-es években, nem kis részben Freud nyomán, a tömegtermeléssel szembeforduló ...

Tovább Szólj hozzá

játszótér kulturális

2020. jún 12.

Nagyhalál éneklés közben

írta: Reckl_Amál
Nagyhalál éneklés közben

Hogyan segít a szerző az operaénekesnek a szerep megformálásában?

Az internet népe által legjobbnak kikiáltott filmnek, A remény rabjainak legszebb jelenetében a főszerepet a Figaro házasságának híres duettje, a Sull'aria játssza. A film börtönben játszódik; az igazságtalanul elítélt főszereplő egyedül marad az irodában. Fölteszi hát a lemezjátszóra a Sull'airát. A hangszórókán át minden rab hallja, megállnak egy pillanatra. A narrátor — maga is rab — pedig elmondja, fogalma sincs, miről énekel a két olasz hölgy, de ez a zene olyan szépséges, hogy egy pillanatra a börtön minden lakója szabadnak érezhette magát.

Ahhoz a szerencsés generációhoz tartozunk, akik átélhetik az operajátszás forradalmát. Ahogy már itt is sokszor leírtuk , az átkozott statikus előadásmód kihalófélben van, ...

Tovább Szólj hozzá

opera zene film színház kulturális Metropolitan

2020. jún 05.

Új fejlemények a magyar őstörténet kutatásában

írta: Mohácsi Árpád
Új fejlemények a magyar őstörténet kutatásában

Németh Endre áttekintése az elmúlt évek fejleményeiről

Németh Endre, a Karakter blog rendkívüli és meghatalmazott ősmagyar referense, áttekintést nyújt az elmúlt évek legfontosabb kutatási eredményeiről az őshaza és eleink kutatása területén.

Mit tudunk az Árpádok eredetéről?

Lépjünk egyet vissza, és kezdjük azzal, hogy miért fontosak az Árpádok a magyar történelemben. Magától értetődő, de mégis érdemes elmondani, hogy az Árpádok dinasztiájának egyszerre van különleges szerepe a magyarság politikai és nyugati integrációjában.

Álmos vezetésével alakult meg Etelközben a vérszerződéssel a Magyar Nagyfejedelemség, amely már magán viselte az államiság legfőbb jegyeit. Az Árpád vezette honfoglaló törzsszövetség rendkívül komoly fizikai, hadászati és szervezési ...

Tovább Szólj hozzá

2020. máj 29.

A majdnem tökéletes modalitása

írta: Csöncsön
A majdnem tökéletes modalitása

Beszélgetés Lányi Dániel szinkrontolmáccsal

Sorozatunkat, melyben nyelvvel, irodalommal kapcsolatos szakmák képviselőit mutatjuk be, a könyvszerkesztő titkos életével indítottuk, majd bepillantást nyertünk egy költő műhelytitkaiba. Harmadikként egy olyan foglalkozásról hántjuk le a leplet, amelynek képviselőit szinte sohasem látjuk, hiszen egy világtól elzárt kabinban üldögélnek, tevékenységük mégis létfontosságú, hogy soknemzetiségű intézmények hatékonyan működhessenek: ő a szinkrontolmács. Beszélgetésünket ismét írásban folytattuk Lányi Dániellel, aki Magyarország EU-csatlakozása óta dolgozik Brüsszelben, és szüntelenül tolmácsol németből, olaszból, franciából.

Hogyan lettél szinkrontolmács? Mindig is az akartál lenni, vagy az élet sodort ehhez a szakmához?

...
Tovább Szólj hozzá

nyelv szinkrontolmács Lányi Dániel

2020. máj 22.

A hétfő szombaton kezdődik

írta: Mohácsi Árpád
A hétfő szombaton kezdődik

Valahol egy messzi, messzi galaxisban, úgy ötven évvel ezelőtt...

Vendégszerzőnk, Dukkon Péter, a sci-fi világába visz minket. Vajon a Galaktika alkalmas arra, hogy ifjabb nemzedékeket rászoktasson az olvasásra?

Célbenőkör hédereg,
Mácsul gondorásznak.
Hibra gindő... Léderek
Szunnya ferte nyászlag .

(Stanislaw Lem: Keberiáda.
Fordította: Murányi Beatrix)

 

A rendszerváltás óta eltelt 30 év kicsit elhomályosította az 1960-as évek végétől — a létező szocializmusban — végbemenő szignifikáns változásokat. Létező szocializmuson a különböző népi demokráciák hatalmi és ideológiai struktúráját értjük, ami országról országra változott. A miénk kicsit megengedőbb volt. Ezek a változások a gazdaságra, a tudományra, a művészetre és a mindennapi életre gyakoroltak jelentős hatást. ...

Tovább Szólj hozzá

sci-fi Kuczka Péter

2020. máj 15.

A koldus, a királyfi és a macska

írta: Reckl_Amál
A koldus, a királyfi és a macska

Nem voltam csodagyerek, nem tudtam iskolás korom előtt olvasni. Sőt, elsős koromban még valami szakemberhez is elküldtek, mert nem tudtam némán olvasni, csak suttogva. (És az írás se ment. Vagy legalábbis hatodikig kegyelemketteseket kaptam a külalakra.)   

De amikor aztán elsajátítottam végre az olvasás tudományát, nem is bírtam abbahagyni. Ahogy a busz elhaladt mindenféle feliratok mellett az utcán, mindet elolvastam. Ez kisiskolásként óriási élvezet volt. Arról már a mémek világából értesültem, hogy az okostelefon előtti időkben nemcsak mi anyukámmal olvastunk el minden címkét a kezünk ügyébe kerülő holmin.   

Érdekes kérdés, mi számít az első könyvnek. Én történetesen emlékszem, hogy Mark Twain  Koldus ...

Tovább Szólj hozzá

olvasás Mark Twain Lázár Ervin

2020. máj 08.

Elvonón

írta: Mohácsi Árpád
Elvonón

Túlélési praktikák

Götz Eszter, á llandó vendégszerzőnk írása a folytonos otthonülés miatt már-már elvonási tüneteket produkáló otthon bujdosók lehetséges túlélési praktikáiról.

Két hónap karantén után az ember már bármire kíváncsi, ami nem a négy fal között van. Az élmény utáni éhség egyes fázisai tökéletesen követhetők a közösségi oldalakon. Az első hetekben felröppentek a buzdítások: maradj otthon, csökkentsd a kockázatot, légy önkéntes karanténlakó, mondj le a szabadságodról a közjó érdekében; és persze vigyázz az egészségedre. Rendben. Némi fészekrakosgató izgalom után jött a következő korszak: jó, legyünk bezárva, de mivel üssük el az időt, amit nem home office-szal, a velünk együtt ugyanúgy beszorult ...

Tovább Szólj hozzá

Kuncz Aladár Fekete kolostor karanténszínház

2020. máj 04.

"Jöjjön az a pillanat, amikor az egészet érzem"

írta: Csöncsön
"Jöjjön az a pillanat, amikor az egészet érzem"

Válogatás Nyilas Atilla verseiből

Nyilas Atilla költővel pénteken készítettünk interjút . Most az életművéből mutatunk be öt jellegzetes és fontos költeményt. Van köztük álomvers, ráolvasás, szerelmes vers, rímes és rímtelen, rövidebb és hosszabb költemény. Jó szívvel ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Nyilas Mátyás fotója a szerzőről
 

A súly

Dukay Nagy Ádám álomelbeszélése alapján

  „…nem a mindenség súlytalanságával,
hanem épp ellenkezőleg,
az égitestek tonnáival és tonnáival.”

(Pilinszky János)

 

Kemény dolog erről beszélni.

Van egy meghatározhatatlan magas hegy.
Azt kell mondanom, a legmagasabb a világon,
vagy az egész bolygórendszeren.  

Olyan magas, hogy onnan a leesés
lehetősége már nem rémiszt.
Valószínű ...

Tovább Szólj hozzá

költészet kortárs magyar irodalom Nyilas Atilla