2019. nov 15.

Pont, pont, vesszőcske

írta: Csöncsön
Pont, pont, vesszőcske

Tíz írásjellel a szmájliháborúba

Amikor — mintegy tizenöt éve — először kezdtek terjedni, majd burjánozni az úgynevezett szmájlik, a magam részéről azt határoztam el, hogy én ugyan sosem fogom használni őket. Úgy véltem, megvannak a nyelvi eszközeim hozzá, hogy képes legyek jóindulatot, iróniát, jókedvet, dühöt és minden egyéb érzelmet ezek nélkül a jelek nélkül is kifejezni. Nos, be kell vallanom, hogy az idők múltával én is korrumpálódtam, és a világháló e tekintetben is magába nyelt: szigorom enyhült, és olykor-olykor magam is elejtek pár emotikont — igaz, csakis olyan szövegtípusokban, amelyek időhorizontja a jelenig ér, egyszóval, csak csetelés, esetleg kommentelés közben, és akkor is némi ódzkodással és kelletlenül.

...

Tovább Szólj hozzá

nyelv írásjelek nyelvhelyesség emotikonok

2019. nov 08.

Kína, ahogy a nyelvész látja

írta: Mohácsi Árpád
Kína, ahogy a nyelvész látja

Beszélgetés Apatóczky Ákos Bertalan sinológussal

Örvendetesen élénkülnek a kapcsolataink Kínával, de van néhány fogalom, amely magyarázatra szorul. Néhány kérdés, amit sosem mertél megkérdezni Kínával kapcsolatban, bár gyakran előkerülnek. A beszélgetés apropóját egy különleges tudományos eredmény adja: magyar kutatók is hozzájárultak egy eleddig megfejtetlen írás megfejtéséhez.

Mit jelent az Egy Kína elv?

Ez az 1949-ben véget érő polgárháború maradványa, amelyben a Nemzeti Párt ( Kuomintang /KMT) és a Kínai Kommunista Párt (KKP) álltak egymással szemben, és amelynek lezárultával a KMT Tajvanra menekült, ahol jogfolytonosan megtartotta az 1912-ben létrejött Kínai Köztársaságot (KK), míg a szárazföldön Mao kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot (KNK). Mindkét ...

Tovább Szólj hozzá

nyelv ujgur kitaj kínai írás Tajvan egy Kína elv

2019. nov 01.

Miért pont én?

írta: Reckl_Amál
Miért pont én?

Akik maradtak - filmkritika

A túléléssel kapcsolatban általában a döntő pillanattal foglalkoznak a filmek. Azzal, amikor éppen sikerül megúszni a végveszélyt, a dráma csúcspontját ér ábrázolni, az az érdekes. Ott lángol a kataklizma a szemünk láttára, de az utolsó pillanatban a hős mellé szegődik a szerencse, hogy erényei jutalmául az istenek és a jó sors megkímélik az életét. A legtöbb filmnek itt van vége.

akik.jpg

Az Akik maradtak pár perccel később játszódik. A II. világháborúnak pár éve vége van, de még csak gyülekeznek az égen a szovjet fellegek. A magyar emberek próbálnak magukhoz térni, de többségüknek egyelőre csak robotpilótával sikerül a hétköznapok között elnavigálni. Ilyen a nőgyógyász Dr. Körner Aladár ...

Tovább Szólj hozzá

film kulturális Tóth Barnabás Hajduk Károly Akik maradtak Szőke Abigél

2019. okt 25.

Jászberényi Sándor: Az első

írta: Mohácsi Árpád
Jászberényi Sándor: Az első

Pályázat középiskolásoknak

Megint teherautók. Megint háború. Mit akarnak a katonák? — A Karakter immár negyedszer ír ki pályázatot középiskolásoknak kortárs magyar irodalomra vonatkozó kérdésekkel. Ezúttal Jászberényi Sándor Az első című novelláját választottuk, keretes írásunkban olvashatók a kérdések. A válaszokat a  palyazat.karakter@gmail.com címre várjuk, 2019. november 15-éig. Interjúnk a szerzővel itt olvasható. Jászberényi Sándor könyveit például itt és itt lehet megvásárolni.

 

Az első

A katonák egy kisteherautóval érkeztek. Öten voltak, leugrottak a platóról, és bementek az elnöki palotába. Az épülettel szemben csenevész fák álltak. Mezítlábas férfiak ültek alattuk, bételt rágtak, és a nyálukat az útra köpték. ...

Tovább Szólj hozzá

Jászberényi Sándor

2019. okt 18.

Hát te mit kerestél ezen a Földön?

írta: Csöncsön
Hát te mit kerestél ezen a Földön?

Mű szerző nélkül — filmkritika

Mennyi gondolkodás, agymunka és szerencse szükséges már ahhoz is, hogy az ember akár egy rövid kis írásának is kifejező címet találjon. Elképzelhetjük tehát, milyen nehéz lehet nem egy kis írásnak, de magának az életnek, az egyén földi pályafutásának megfelelő (mondjuk is német szóval: stimmig ) kifejezést találni. És különösen milyen nehéz lehet, ha ez az élet a XX. század Németországában, annak is a keleti részén zajlott, és annak minden politikai, társadalmi fordulata, szörnyűsége és őrülete az egyént személyében, közvetlenül, családilag, szóval egzisztenciálisan is megérinti. Azt hiszem, a Mű szerző nélkül című filmnek, mely bő három órájában az elmúlt század szinte valamennyi nagy filozófiai-történelmi ...

Tovább Szólj hozzá

film német Mű szerző nélkül

2019. okt 11.

De mi is az a koprofág?

írta: Mohácsi Árpád
De mi is az a koprofág?

Bűnök és bűnösök Tar Sándor regényében, a Szürke galambban

Új sorozatot indítunk, amelyben újraolvasunk fontos könyveket. Megkértük Bánki Évát, hogy mondja el, miért tartja különösen fontosnak Tar Sándor 1996-ban megjelent bűnregényét, a Szürke galambot. Hol itt a bűn? 

Egy tiszta férfihang mondott valamit, amit a kezelő először nem értett, aztán fokozatosan úrrá lett rajta a megdöbbenés, ijedtség, iszonyat. A hang ridegen közölte vele, hogy ő, Kovács egy koprofág hüllő, és hogy tudja, hogy ők tették. Kovács majdnem megkérdezte, hogy micsodát, de nem kellett, az illető mondta is, hogy mi történt a Rudas Panzióban egy baráttal — így mondta —, akiből hóhér módon Ciba ragasztóval szorították ki az életet, és mikor azt a rongyot letépték róla, arca sem maradt. Lassan döglesz ...

Tovább Szólj hozzá

bűn Tar Sándor Bánki Éva

2019. okt 04.

Egy év

írta: Reckl_Amál
Egy év

A blog három állandó szerzője közül legalább ketten nem vagyunk túlságosan oda a nagybetűs ünnepekért. A nemzeti ünnepek okán szervezett iskolai ünnepélyektől mindig borsódzott a hátam. Az ünneplőruhát például úgy tettük idézőjelbe egy kedves barátommal, hogy a kötelező fehér inghez/ fekete aljhoz a legcsiricsárébb garfieldos zoknit vettük föl. Az biztos, hogy ezek az erőltetett megemlékezések nem a hazafias érzést mélyítették el ifjú szívünkben, hanem immunizáltak mindennel szemben, ami hivatalos vagy intézményesített.

blog_anniversary1.jpg

Most mégis arról írunk posztot — felfüggesztve a nyelvi, irodalmi vagy más kulturális témákat egy hétre —, hogy közeledik a blog fennállásának első évfordulója. Mentségünk , hogy ez igencsak ...

Tovább Szólj hozzá

blog interjú irodalomtanítás

2019. sze 27.

El Camino – kicsit másképp (3)

írta: Mohácsi Árpád
El Camino – kicsit másképp (3)

Santiagóban esik

Magyar szemmel nem könnyű megérteni az Ibériai-félsziget nyelvi sokszínűségét. És különösen nehéz megértenünk ezeknek az ibériai nyelveknek az ottaniaknak magától értetődő egymás közötti átjárhatóságát. Talán ezért is van, hogy a magyar közönség figyelme mintha elsiklott volna Lorca galego nyelven írt versei felett, minta nem vették volna komolyan, hogy Lorca ezeket a verseket nem spanyolul írta, hanem galegoul. Pedig ezek a versek szándékos nyelvválasztás következtében jöttek létre, a költő egyfajta tisztelgésnek szánta őket a galego kultúra és nyelv előtt.

lorca.png

  Frederico García Lorca (1898 - 1936)

A XX. század elején sorra fedezik fel vagy fedezik fel újra a középkori és reneszánsz portugál szerzőket, akik vagy ...

Tovább Szólj hozzá

Lorca

2019. sze 20.

Nyelvtanulás és fogyókúra összefüggéseiről

írta: Csöncsön
Nyelvtanulás és fogyókúra összefüggéseiről

Egy nyelvtanár gondolatai

Pár héttel ezelőtt kitűnő írást jelentetett meg itt Amál szerzőtársam, amely a jó nyelvtanuló titkáról szólt: a gátlástalanságról. Idegen nyelvet csak úgy lehet megtanulni, ha az ember nem fél megszólalni, nem fél hibázni, nem remeg minden kiejtett szó előtt.

Olvasás közben mégis kissé kellemetlenül éreztem magam. Én ugyanis sohasem voltam „gátlástalan”, épp ellenkezőleg. Mégis sikerült megtanulnom három nyelvet legalább középfokon, németül pedig elvégeztem egy egyetemet is, eredetiben olvastam Goethét, Thomas Mannt vagy Daniel Kehlmannt, sőt tanítom is a nyelvet, tehát elmondható, hogy elég tűrhető szintre jutottam benne. Lehet, hogy mégsem a gátlástalanságon múlik? Vagy nem csak azon? De ha nem, akkor min? És ...

Tovább Szólj hozzá

nyelv nyelvtanítás módszertan

2019. sze 13.

Hogy lehet "csinálni az irodalmat"?

írta: Mohácsi Árpád
Hogy lehet "csinálni az irodalmat"?

Beszélgetés Jászberényi Sándorral

Talán nem költözött ki teljesen Egyiptomba, de nagyon sok időt tölt kint. Mennyire befogadó az ottani közeg? Milyen ott külföldinek lenni?

Jobban érzem magam, mint Magyarországon. Az arabok alapvetően nagyon barátságosak és vendégszeretők. Nyilván vannak vörös vonalak, amiket érdemes betartani az országban, ilyen például, hogy nem érdemes beleállni a kormányzat kritizálásába, ha itt élsz. Külföldinek lenni Kairóban mindenképpen életszínvonalbeli emelkedést jelent. Egy európai fizetés vásárló összege itt a két-háromszorosa az európainak. Nem lebeg Damoklész kardja az ember feje felett a pénzügyeiben, így a szorongáson kívül másra is van ideje. Például olvasni, nyelvet tanulni, vagy megcsinálni olyan fotóprojekteket, amire nem ...

Tovább Szólj hozzá

Kovács András Ferenc Jászberényi Sándor Kavafisz