A Karakter blog történetének második pályázatán egy Bánki Éva-regényrészlethez kapcsolódóan vártuk középiskolás tanulók értelmezéseit. A válaszolást Benes Krisztina kérdései segítették, előfordult azonban, hogy egyes pályázók egyéni módon, a kérdésektől elrugaszkodva oldották meg a feladatot.

Akár az első pályázatunkkor, ezúttal is értékes pályaművek érkeztek az ország minden tájáról, sőt a határokon túlról is. Örömmel láttuk, hogy sok tanulót mennyire magával ragadott a regényrészlet. Igazolva látjuk, hogy — némely pesszimista véleményekkel ellentétben — a magas irodalom igenis meg tudja ragadni a tizenévesek fantáziáját.

A pályázókat külön levélben már értesítettük az eredményről, és a ...

Az úgymond helyes nyelvhasználattal kapcsolatban sokféle babona terjedt el, ezek közül az egyik legkitartóbb az idegen szavak használatának a tilalma. Az idegen szót én most kissé pontatlanul köznyelvi értelemben használom, nyelvészként inkább kölcsönszót kellene mondanom. Vannak emberek, akik úgy gondolják, hogy semmi szükség nincs arra, hogy mindenféle nyelvekből szavakat kölcsönözzünk, hiszen a magyar nyelvnek akkor teszünk jót, ha megvédjük, és a magyar nyelv védelmének egyik sarkalatos pontja az idegen szavak használatának a kerülése.

A probléma (sic!) meglehetősen komplex (sic!), körbe kell járni.

Egy nyelv szókincse (sic!) mindig folyamatosan változik, ha jobban belegondolunk ez nagyon is logikus (sic!), hiszen az életmódunk ...

Grecsó Krisztián: Vera , Magvető 2019

...

Időről időre fölbukkan a magyarországi közvéleményben a gondolat, hogy a magyar nyelv voltaképpen nem finnugor eredetű, hanem a török nyelvekkel áll genetikai rokonságban. De vajon mi ezzel kapcsolatban a nyelvtudomány álláspontja? Hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, megkérdeztük a téma egyik magyarországi szakértőjét, az altáji nyelvek kitűnő ismerőjét, Kempf Béla nyelvészt, aki azonban nem csupán erről mesélt nekünk.

Nagyon leegyszerűsítve a kérdést, melyek a török nyelvek legfőbb jellemzői, mondjuk, a germán nyelvekhez viszonyítva

A török egy kb. 30 nyelvet magába foglaló nyelvcsalád. Ezek közül számos nyelv elnevezése ismerősen cseng a magyar fül számára is, mint pl. a törökországi török, a kazak, a kirgiz vagy ...

Megírhatnám ezt a recenziót arra a kegyes hazugságra építve, hogy titokban tartom, ami pedig olvasás közben rettenetesen foglalkoztatott: ismerem a könyv szerzőjét. Miért is ne tartanám titokban? Nincs ebben semmi különös. Az irodalmárok brancsa kis iparág, pár ezer ember, mindenki ismer mindenkit — inkább az a furcsa, ha valaki nem ismer valakit személyesen. Csakhogy nem erről van szó. Krusovszky Dénes évfolyamtársam volt az egyetemen, az ELTE magyar szakán. Egykorúak vagyunk. Hangja és arcszerkezete sokkal korábban ismert volt már számomra, mint hogy verseivel, újságcikkeivel és most regényével egy egész ország nyilvánossága elé lépett volna. Számos barátomnak ismerőse, illetve számos ismerősömnek barátja. Voltak közös óráink, ...

A z apró mozaikok részként hordozzák magukban az egészet: vagyis egy-egy ilyen epizód nem jelent kitérést, nem a főtémát variáló mellékszál, hanem ez a miniatűr vagy miniatűrök sorozata maga mű.

Berlin mindig mágnesként vonzotta az embereket, Európa, néha a világ fővárosa volt néhány történelmi pillanatra. Ennek a hallatlanul sokszínű városnak a szimbolikus főtere az Alexanderplatz, amely jelképesen magába sűríti mindazt, amit Berlin jelent.

Alfred Döblin regénye, amelynek alapján Mikó Csaba színpadi átirata készült, ennek a hallatlanul izgalmas világnak a bemutatására vállalkozik. Nagyszabású munka ez: meghökkentő írói újításokkal és leleményekkel sokféle módon ábrázolja a ...

A Karakter februárban kiírt pályázatára örvendetesen sok pályamű érkezett. A pályázóknak a személyes értékelést elküldtük e-mailban. A díjazott pályázatok megtalálhatók ezen az oldalon letölthető formátumban (lásd lent). Külön köszönjük a válaszra ingerlő kérdéseket kitaláló Arató László közreműködését. Nagy örömünkre az egyik díjazott, Elekes Flóra el tudott jönni a díjátadónkra, a többiek postán kapják meg a jutalomkönyveket.

Örömmel láttuk a pályázók sokszínűségét: mind Budapestről, mind vidékről, sőt, még külföldről is érkeztek pályaművek. Kukorelly Endre izgalmas versei és Arató tanár úr újszerű kérdései sokak fantáziáját megmozgatták. Gimnáziumokból és szakgimnáziumból is  ...

Alkotmányos alapelv, hogy az állampolgárságától senkit sem lehet megfosztani. A jog szemében ez megingathatatlan alapértéke az egyén identitásának, szent és sérthetetlen. De persze a jog mesterséges képződmény, emberi találmány. Bármikor változhat úgy, hogy valaki elveszíti az állampolgárságát. Éppen ezért teljesen nem lehet rá hagyatkozni (ahogy a jog mindenhatósága is kérdéses), más alapegységre van szüksége az identitáskereső embernek.

Ez pedig az anyanyelv.

...

Új sorozatunkban egy-egy olyan ember munkáját mutatjuk be, aki ugyan a nagy nyilvánosságtól távol él, mégis nagyban hozzájárul ahhoz, hogy életünk bizonyos hétköznapi tevékenységei, mint például az olvasás, lehetővé váljanak. Az első részben egy könyvszerkesztő titkos életébe nyerünk bepillantást. Megtudjuk, hogyan válogatják ki a kiadók a megjelenésre érdemesített könyveket, hogy mi történik a kiadás előtt, hogy vannak-e konfliktusok szerzők és szerkesztők között, és hogy egyáltalán olvas-e egy szerkesztő olyan munkákat is, amelyeket éppen nem ő szerkeszt. Kalandozásunkban Mészáros Sándor, az ország egyik legfontosabb kiadójának igazgatója vezet minket.

Mit jelent a könyvszerkesztés? Mit csinál az ember, amikor könyvet ...

Foglalkoztunk már vele itt a Karakteren nagy általánosságban, hogy mit jelent helyes és helytelen ; hogyan ítéljük meg a téves (vagy annak vélt) alakokat. Ideje azonban a konkrétumok vizeire evezni, és kiemelni néhány példát. Mi az, ami engem a legjobban fölbosszant, ha szövegeket hallok és olvasok? Összeállítottam hát egy tízes listát, mely az én szubjektív ítéletemet tükrözi. Örömmel várom azonban kommentek között olvasóink saját listáit, esetleg észrevételeit is. Azzal a jelszóval, hogy persze nem vagyunk tökéletesek, de ezeket az alábbi szörnyűségeket kerüljük már el, hacsak lehetséges.

1. A –ban/-ben rag használata hová kérdésre felelő mondatokban. (Például: *„Sokat invesztáltunk ebben a projektben.”)

...