100 éves és még mindig túl merész? — áll az aktuális Egon Schiele kiállítás plakátján, melyet a művész halálának centenáriumára rendeztek. Ez a felirat azonban nem akárhol helyezkedik el a hirdetésen, hanem az ábrázolt testek nemi szerveit takarja el az érzékenyebb szemek elől.

Egyedül Bécsben — Schiele városában — nem cenzúrázták a plakátokat, de már a szomszédos Németországban le kellett ragasztani a szeméremtesteket ezzel az egyébként marketingszempontból ügyes mondattal. Nem beszélve Londonról és persze Amerikáról, ahol szintén megemlékeznek a művészről.

...

Legújabb interjúnkban Kukorelly Endrét, a költőt, írót és közéleti személyiséget faggattuk arról, hogy mi a foci, hogy miért nem maradhat egyetlen ember sem pusztán a kaptafájánál, és hogy mit olvastassunk az iskolás gyerekekkel.

Miért olyan fontos a foci az életében? Mi köze van a focinak az élethez és irodalomhoz?

Hosszú! — ahogy Kabos Gyula mondja a süket nagymamának egy harmincas évekbeli filmben, kis jellegzetes legyintést is produkálva hozzá. A focinak nincs köze az élethez. Nem köze van, inkább azt mondanám, élet-esszencia, modell. A játék maga, és mindannyiunk — résztvevők, nem szimpatizálók és közömbösök — viszonya hozzá, modellálja a mindennapit. Bármely játék, a kezdetleges is, a műalkotásokhoz hasonlóan, ...

Október 23-án az Írószövetség két fontos díjat adott át; Kontra Ferencnek az Arany János-díjat , Dezső Katának pedig a Gérecz Attila-díjat. A díjak azért fontosak, mert irodalompolitikai törekvésekhez illeszkednek. Amikor kipattant idén tavasszal az úgynevezett „kultúrkampf”, azaz a (politikai) vita arról, hogy vajon közös irodalmi kánonunkban valóban az arra érdemesek vannak-e kiemelve, támogatva, reklámozva, még a kormányzattal szemben nem negatívan elfogult emberek is a neveket várták: ugyan kit kellene beemelni a kánonba, aki még nincsen ott? Az elhangzott, jobboldalhoz köthető nevek (mint például Oravecz Imre, Bereményi Géza vagy Kányádi Sándor) ugyanis régóta a kánon részének számítanak, szó sincs róla, hogy díjakkal, ...

A Karakter blog egyik korábbi írásában vitaindító jelleggel már foglalkoztunk a kérdéssel, hogy érdemes-e magyarórán olyan népszerű ifjúsági irodalmat olvastatni, aminek esztétikai értéke megkérdőjelezhető. Ezúttal megkérdeztünk egy, a kérdésben igazán autentikusnak számító embert, Arató Lászlót, aki 1996 óta elnöke a Magyartanárok Egyesületének, a Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium vezetőtanára, több irodalomtankönyv szerzője, és sok évtizedes tapasztalattal rendelkező magyartanár. Interjúnkban szó esik az új kötelező olvasmányok mellett a magyarórák céljáról, a tanár és diák közti kölcsönösségről, és arról is, hogy a szabad olvasmányválasztás milyen hatással van az esélyegyenlőségre. Akit Arató tanár úr ...

A néma forradalom - filmkritika

Nagy szerencse, hogy A néma forradalom című német film történéseinek hátterét az 1956-os magyar forradalom adja, máskülönben talán lemaradunk róla. Az eset megtörtént a valóságban is, amikor egy NDK-beli középiskola végzős tanulói gyászperce országos oktatásügyi vészhelyzetté nőtt. Sőt, talán ez az ártatlan, apró gesztus is hozzájárult ahhoz, hogy pár évvel később fölépüljön a hidegháború kézzel fogható emblémája, a berlini fal. A film fő témája mégsem csupán a történelem vagy éppen a nyomasztó rendszer dokumentálása. A történtek jó ürügyet szolgáltatnak olyan témák földolgozására, mint az összetartás, az árulás vagy a barátság. Újdonságot A néma forradalom sem tár föl ...

A Harry Potter elképesztő sikere kinevelt egy nagyon széles olvasóközönséget, akik megkamaszodva kiköveteltek maguknak egy nekik szóló regénytípust, és világszerte milliók kezdték el olvasni az olyan könyveket, mint Az éhezők viadala, Az útvesztő, A beavatott vagy újabban A szolgálólány meséje. A sikerkönyvekből villámgyorsan elkészültek a filmadaptációk, ami még tovább növelte a könyvek eladott példányszámát, a 2012-es filmbemutató után az először 2008-ban megjelent Az éhezők viadala 17,5 millió példánynál járt.

...

Szeptember utolsó hétvégéjén tartottuk idén a minden évben esedékes nagy családi összejövetelünket, ahol öt nagynénémmel, számos unokatestvéremmel és egyéb rokonommal töltjük kellemesen az időnket. A hagyomány még 1996-ra nyúlik vissza, akkor indította el keresztapánk. Ő már nem él, de mi folytatjuk, amit ő elkezdett. Tartjuk a kapcsolatot, tudunk egymásról, nem tévesztjük el egymás keresztneveit, hiába hogy egyre többen vagyunk, és már a legújabb generáció is ki-kidugja kopasz fejét a kezeslábasból.

...

Napszállta - filmkritika

Nemes Jeles Lászlónak megint sikerült olyan filmet készítenie, amely semmihez sem hasonlítható. Hiába alkalmazta újra az általa kitalált főszereplőre fókuszáló látásmódját, a Napszállta egész más élmény, mint a Saul fia volt. Ezért a bravúrért meg is érdemli a szinte teljesen megegyező stáb, hogy a Napszálltát önmagában is helytálló alkotásként nézzük, nem pedig valamihez képest. 

...

Túlzás nélkül állítható, hogy az internet, a kütyük, a Facebook alapvetően változtatta meg az életünket. Ezek az újdonságok fontosságukban felérnek a kerék vagy a könyvnyomtatás feltalálásával. Talán ennyiből is kitetszik, hogy nem kívánok a változások ellen beszélni. Remek, hogy a neten minden elérhető, amire az embernek csak szüksége lehet. Ezt azért is tartom sokra, mert amikor én egyetemre jártam, akkor úgynevezett könyveket olvastunk tanulás gyanánt, és ezeknek a beszerzése olykor gondot okozott. Most meg egyetemista gyermekem kattint kettőt, és máris ott van a képernyőjén, amit csak szeretne. Szuper! És vég nélkül lehetne sorolni az előnyöket. De ez a technikai forradalom olyan változásokkal is jár, amelyek nem ...