@ervin2: "Azért ne felejtsük el, hogyha egy fizikus 50 évesen meggondolja magát, akkor záros határidőn belül, HA akar,akár autodidakta módon is, az asszír könyvtárak szakértője lehet, míg egy történész, ilyen módon nem lesz a kvantummechanika tudora."
Ezzel azért vitatkoznék. Nem pusztán arról van szó, hogy egy bölcsésznek el kell olvasnia többezer oldal szakirodalmat (mennyiségben mindenképpen jóval többet, mint egy műszaki embernek), és jó, ha ezt már 20 éves kora körül megkezdi, hogy ötven éves korára "tudor" lehessen. Lényegesebb, hogy el kell sajátítania azt a jellemzően bölcsészes világlátást, amely szerintem erősen különbözik a fizikusi világlátástól. Ez nem pusztán a tények megismerését jelenti, hanem az ahhoz való viszonyt, egyfajta relativizmust. Aki ehhez nem szoktatja az agyát már kiskorától fogva, az mindig idegenül fog mozogni a bölcsésztudományok területén.
Bevett közhely. hibás sztereotípia, hogy a mérnökök kockafejűek, és általában a reáliákkal foglalkozók kevésbé műveltek.
Maradjunk annyiban, hogy a műveltség, a művészet szeretete, netán művelése korántsem a humán értelmiség privilégiuma Ne osztályozzunk, ne mondjunk előre ítéletet! Van olyan középiskolai magyartanár, aki már régen nem olvas semmit, abból a kánonból dolgozik, amit anno megtanult, és van olyan mérnök, aki több nyelven beszél, és bármilyen téma kapcsán fejből idéz klasszikustól, mai szerzőktől. Fogadjuk el, hogy "Mindannyian mások vagyunk..." Szerencsés, ha semmiféle szempontból nem osztályozunk,minősítünk, embercsoportokat. Mondjuk azt, pl. hogy "Józsi nem tudja, hogy köszönni kell", és NE azt, hogy a "mai fiatalság, még köszönni sem tanult meg! (Azért ne felejtsük el, hogyha egy fizikus 50 évesen meggondolja magát, akkor záros határidőn belül, HA akar,akár autodidakta módon is, az asszír könyvtárak szakértője lehet, míg egy történész, ilyen módon nem lesz a kvantummechanika tudora) Vannak persze "se hall, se lát dömötörök", akik nem látnak ki a saját szakmájukból. Szóval, az a szabály, hogy nincs szabály! :-)
Ki ne felejtsük a legkitűnőbb villamosos novellát, amelyben Esti Kornél elbúcsúzkodik az olvasóitól.
De a villamos még sok nem említett versben és novellában és regényben előjön. Talán az egyik legjobb a Körúti hajnal Tóth Árpádtól, amelyben kopott sínjén jajdul ki a térre...
@Mohácsi Árpád:
Derék dolog, hogy mind a cikkíró, mind a megszólaltatott reagált az itt megjelent kritikus hangvételre.
Ez mindenképpen elismerendő!
Ám mindettől nem változik a turul körüli szamársághalom feloldásának szükségessége, amit - mint azt fentebb írtam - biológiai, művészettörténeti, régészeti és történelmi tények EGYÜTTES értelmezésével kell megoldani annak, aki ezt vizsgálja.
Márpedig a tények EGYÜTT nem hazudnak, de a (félre)értelmezők fejében hatalmas a zavar, lásd sas és társaik.
Lépjünk már le erről sas-héja-keselyű vonalról!
Csak egy apróság!
Nem ártana ismerni a holló biológiai működését!
Tk. a holló az egyetlen madár, ami a tetemről képes elhajtani a keselyűt.
Hogy ez miért érdekes?
Mert egyáltalán nem mindegy művészettörténeti és vallási szempontból, hogy a halott a holló vagy a keselyű útján lép át a túlvilágba. (lásd: egyiptomi ábrázolások és a magyar ábrázolások összevetését)
Az meg már csak a magyar nyelven értelmezhető hogy adott egy állat, ami hol ló, hol meg nem ló.
Aki meg műveltebb egy 46-os büdös rendőrcsízmánál, az azért tisztában van azzal, hogy a magyar kultúrkörben a holló hol és hogyan jelenik meg, - mondhatni - ezer és egy helyen.
Ne csak a Hunyadiakra tessék gondolni, de ott is ugyanazzal a kérdéskörrel szembesül az ember.
S végül egy kérés!
Ezt a blog.hu legvadabb lipótmező-pozítv @math0 fedőnevű Brendel Mátyást legyen olyan kedves és takarítsa ki.
A blogja és a kommentelők érdekében - ismételten - kérem.
@Mohácsi Árpád: a szkitát iráninak mondani maszatolas. semmi bizonyitek arra h a szkitak irani nyelvet beszeltek volna, arra viszont sok forras van, h a magyart hunnak es szkitanak neveztek, a kronikaink a szkitaverenyeket emlegettek
Atilara hivatkozni abban az idoben amikor nyugaton mar kutyafejunek abrazoltak nem volt "menő".
401ben a magyarok Atillat magyar kiralynak valasztottak, irja a kepes kronika. folyamatosan a masodik bejovetelt Attila oroksegenek birtokbavételének, visszavetelnek nevezik.
Az megvan, h az Eszterhazy csalad Csba kiralyfitol eredezteti magat? A kiraly szermazasa meg bizonytalan? valoban igy lenne?
Németh Endre reagált a fórumon elhangzott véleményekre. Idemásolom a levelét. Egyúttal szeretnék minden kedves véleményformálót megkérni arra, hogy udvariasan beszéljünk egymással. Minden vélemény fontos.
- Természetesen lehet, hogy az Árpádok Attila leszármazottai, de szigorúan tudományosan ez még nincs bizonyítva. Most, hogy meg van az Árpád-vonal a kérdés egy új szinten vizsgálható. Már csak Attila sírjára van szükség....
- Ha a szkíta nem is, de az iráni többször előfordul a szövegben. Való igaz, hogy az iráni kérdéssel többet kellene foglalkozni.
- Az akbash-kuvasz-maremma-pireneusi-kaj és az akhal kérdés vizsgálható lenne a modern tudomány eszköztárával. Nincs nálunk a varázsgömb, nem tudjuk mi jön ki, de érdemes lenne megvizsgálni.
-Érdekes, hogy Ópusztaszeren is van egy akhal ménes. www.opusztaszerimenes.hu/ Ennek alapítása még jóval a genetikai eredmények kijövetele előtt volt. A ménes vezetője azt mondta, hogy a leírások alapján ő az akhal-t tudta elképzelni a magyarok egyik lovának.
- Szerintem van újdonság kövéren a felsoroltakban, de a történet tényleg nagyon van a lezárttól. Mivel nem voltunk ott, ezért valahol természetes.
- Például a Jenő, a Gyarmat és a Nyék földrajzi elhelyezkedése Németh Gyula térképén félelmetesen egybecseng a genetikai adatokkal.
- A genetikai az ÉS tudománya és nem a VAGY-é. Békésen megférnek az onogurok, irániak és ugorok egymás mellett egy törzsszövetségben.
- A fizikai madárábrázolások nem biztos, hogy azonosak a szövegben leírt Turul-lal.
- Komoly emberek mondják, hogy az adott sírban III. Béla fekszik. De ha esetleg mégsem, akkor is szinte biztosan egy másik Árpád leszármazott fekszik a sírban. Ezen a felbontási szinten pedig lényegtelen, hogy Béla vagy másik apai vonalú leszármazott van a sírban.
Németh úr küldött tovább egy térképet is, ezt viszont nem tudom idemásolni a hozzászólásokhoz, ezért beteszem a poszt végére.
Az a baj, hogy ez nem egy áttekintés az elmúlt évek kutatásairól és fejleményeiről, hanem egy felmelegített konzerv szöveg az összes klasszikus baromságról, amit az eddigi kutatók magabiztosan hangoztattak, holott már többszörösen meg lettek cáfolva.
Az Álmos-Árpád dinasztia akár tetszik akár nem, visszanyúlik az a hun ősök idejéig, de nem csak Attiláig, hanem a nagy Hun Birodalom vezéreihez, akik a kínaiaktól is sokat tanultak az államigazgatás megszervezéséről.
A turul eredet monda nem az Álmos féle Emese álma történettel kezdődik, hanem egy folyamatos totemisztikus leszármazás feljegyzése és átírása az akkori kor követelményei szerint. Sudár Balázs ugyanúgy nem elfogulatlan szakértő, aki a magyarság őstörténetével pártatlan módon foglalkozna, hanem a saját véleményét és kutatásait terjeszti ki általános igazságként. A turul madártani vizsgálatára szintén csak Sudár Balázs feltételezését ismerteti a Németh Endre vagy Mohácsi Árpád a blog lejegyzője, és megállapítja, hogy egy nagyméretű fekete sas lehetett, hiszen Al-Gitrif ilyen madarat is leírt a solymászatról szóló munkájában. Az nem zavarja egyik nagyokost sem, hogy a solymászat kifejezés terjedt el az egész világon, mint a ragadozó madarakkal való foglalkozás, és nem a sasászat, héjászat, vagy keselyűzés. A nagyobb méretű sasok akkoriban is jóval kevesebb voltak és nehezebben megközelíthető helyeken fészkeltek, mint a kisebb termetű és gyakoribb sólyomfélék, így egyes kivételektől eltekintve az általánosan elterjedt és használt madár többnyire a vándorsólyom és más sólyomféle volt. Az sem mellékes, hogy akár a lóháton, akár a gyalogosan történő vadászathoz (kézentartás), egy 1-1,5 kg súlyú madár (sólyom), sokkal kedvezőbb, mint egy 4-5 kg súlyú sas. A hun és magyar törzsek, mint szkíta népek általában, gyakorlatias gondolkodásúak voltak, például lovaik kiválasztásánál is a gyorsaság és a kitartás a fő szempont, nem a nagy méret.
„Szinte biztosan állítható, hogy a honfoglalás, és Gézához, valamint Istvánhoz köthető nyugati integráció nélkül a magyarok az avarok vagy a hunok sorsára jutottak volna.”
Ez is nagy mellébeszélés, mert a hunok sem tűntek el nyom nélkül a történelemben, hanem beleolvadtak több más népbe, és csak a hun név változott meg a valóságban. Avarok pedig soha nem is voltak, az avar elnevezés a hun és a magyar népek elnevezése, és a krónikáink szerinti bejövetelek a Kárpát-medencébe a valós történetet és időrendet írják le. Az hogy most avarokat toltak a hunok és magyarok bejövetelei közé, az a keresztény időszámítás létrejöttének köszönhető, ami kétszeri betoldással kb. 450 évnyi biztos felesleget hozott magával.
Végezetül a magyarok soha nem voltak finnugorok (a finneknek sincs köze az ogurokhoz) és eltörökösödött irániak sem, csupán az ogurok nagy törzséhez tartoznak, a hunokkal együtt. Ezek a népek pedig igen nagy számban egymás mellett éltek a főleg mai Kazahsztán területén, és állandó összeköttetésben voltak a többi szomszédos területtel.
@kocsisj:
II. András úgy kivéreztette az országot a szentföldi kalandjával, hogy IV. Béla gazdagabb kincstárat kapott örökségként, mint amit III. Bélától Imre.
De az ugye megvan, hogy az akkor közel félmilliós Damaszkuszt (és nyilván az akkori "agglomerációját" is ide számítva) a magyar sereg megmozdulására napok alatt kiürítették?
Mindegy is. Ne lépjünk át szájkaratéba mert felesleges.
Viszont a tény az, hogy az elmúlt másfél évszázad történelemíróinak munkásságát alsó hangon kritikával kell kezdeni, mert egy szavuk sem hihető.
Nem lehetne Brendel Mátyást kitakarítani?
Az egy dolog, hogy adott itt egy adag kommentelő, akik egy-egy kérdésben nem értenek egyet, de ezt a @math0 nicknevű szemetet legyen olyan kedves moderálja és tiltsa ki! Örökre!!!
@math0: nem. Nincs rendes bizonyíték. Van kb egy tucat szóazonosság azt ennyi. A többi belemagyarázás, illetve utólag úgy felállított szabályok, hogy pont a néhány példa beleférjen.
@gigabursch: Ugye azt szokták mondani, hogy a történelem könyveket a győztesek írják. A győztesek törtélem könyvében is az egyetlen törzs, amelyik István mellé áll az az Abák a rokoni kapcsolat miatt. Valószínűleg Ajtony is meg az erdélyi Gyula (anyja révén közeli rokon) a meggyengülésére játszott és ez a fejükbe került. Az általa földes úrrá tett nem magyar családok a későbbi trónviszályokban komoly szerepet vittek. Ezek mind történelmi tények, így ezeknél nem tudom mit hiányolsz. Az is történelmi tény, hogy ha II. András nem vérezteti ki az országot a szentföldi kalandjával, aminek az égvilágon semmi értelme nem volt (a többi keresztes háborúval együtt) és utána nem osztogatja szét a fél országot a reputációja javítására, Magyarország más esélyekkel vívta volna meg a tatárokkal szembeni háborút. A felsoroltakból mi törtémietlen?
@math0: Te értetlen barom, beazonosíthatóan nincsenek meg. Úgy ahogy III. Béláé megmaradt egyben, beazonosíthatóan. A halom csont törmelékről delirálsz balfasz.
Bandibacsi34 2022.04.06. 15:54:48
Bejegyzés: Török-magyar két jó barát?
Csöncsön · http://mondataink.blog.hu 2020.07.12. 09:59:59
Ezzel azért vitatkoznék. Nem pusztán arról van szó, hogy egy bölcsésznek el kell olvasnia többezer oldal szakirodalmat (mennyiségben mindenképpen jóval többet, mint egy műszaki embernek), és jó, ha ezt már 20 éves kora körül megkezdi, hogy ötven éves korára "tudor" lehessen. Lényegesebb, hogy el kell sajátítania azt a jellemzően bölcsészes világlátást, amely szerintem erősen különbözik a fizikusi világlátástól. Ez nem pusztán a tények megismerését jelenti, hanem az ahhoz való viszonyt, egyfajta relativizmust. Aki ehhez nem szoktatja az agyát már kiskorától fogva, az mindig idegenül fog mozogni a bölcsésztudományok területén.
Bejegyzés: Mit olvas az ember, ha mérnök?
ervin2 2020.07.11. 17:41:47
Maradjunk annyiban, hogy a műveltség, a művészet szeretete, netán művelése korántsem a humán értelmiség privilégiuma Ne osztályozzunk, ne mondjunk előre ítéletet! Van olyan középiskolai magyartanár, aki már régen nem olvas semmit, abból a kánonból dolgozik, amit anno megtanult, és van olyan mérnök, aki több nyelven beszél, és bármilyen téma kapcsán fejből idéz klasszikustól, mai szerzőktől. Fogadjuk el, hogy "Mindannyian mások vagyunk..." Szerencsés, ha semmiféle szempontból nem osztályozunk,minősítünk, embercsoportokat. Mondjuk azt, pl. hogy "Józsi nem tudja, hogy köszönni kell", és NE azt, hogy a "mai fiatalság, még köszönni sem tanult meg! (Azért ne felejtsük el, hogyha egy fizikus 50 évesen meggondolja magát, akkor záros határidőn belül, HA akar,akár autodidakta módon is, az asszír könyvtárak szakértője lehet, míg egy történész, ilyen módon nem lesz a kvantummechanika tudora) Vannak persze "se hall, se lát dömötörök", akik nem látnak ki a saját szakmájukból. Szóval, az a szabály, hogy nincs szabály! :-)
Bejegyzés: Mit olvas az ember, ha mérnök?
sirSör Béla 2020.07.10. 20:46:14
youtu.be/N7dqHttEN5o
Bejegyzés: Mit olvas az ember, ha mérnök?
Csöncsön · http://mondataink.blog.hu 2020.07.10. 14:03:56
De a villamos még sok nem említett versben és novellában és regényben előjön. Talán az egyik legjobb a Körúti hajnal Tóth Árpádtól, amelyben kopott sínjén jajdul ki a térre...
Bejegyzés: Mit olvas az ember, ha mérnök?
gigabursch 2020.06.10. 10:16:45
No, egy kis Adalék II. Endréhez.
www.youtube.com/watch?v=XW1Sa0o1W5c
Bejegyzés: Új fejlemények a magyar őstörténet kutatásában
gigabursch 2020.06.08. 14:18:31
Derék dolog, hogy mind a cikkíró, mind a megszólaltatott reagált az itt megjelent kritikus hangvételre.
Ez mindenképpen elismerendő!
Ám mindettől nem változik a turul körüli szamársághalom feloldásának szükségessége, amit - mint azt fentebb írtam - biológiai, művészettörténeti, régészeti és történelmi tények EGYÜTTES értelmezésével kell megoldani annak, aki ezt vizsgálja.
Márpedig a tények EGYÜTT nem hazudnak, de a (félre)értelmezők fejében hatalmas a zavar, lásd sas és társaik.
Lépjünk már le erről sas-héja-keselyű vonalról!
Csak egy apróság!
Nem ártana ismerni a holló biológiai működését!
Tk. a holló az egyetlen madár, ami a tetemről képes elhajtani a keselyűt.
Hogy ez miért érdekes?
Mert egyáltalán nem mindegy művészettörténeti és vallási szempontból, hogy a halott a holló vagy a keselyű útján lép át a túlvilágba. (lásd: egyiptomi ábrázolások és a magyar ábrázolások összevetését)
Az meg már csak a magyar nyelven értelmezhető hogy adott egy állat, ami hol ló, hol meg nem ló.
Aki meg műveltebb egy 46-os büdös rendőrcsízmánál, az azért tisztában van azzal, hogy a magyar kultúrkörben a holló hol és hogyan jelenik meg, - mondhatni - ezer és egy helyen.
Ne csak a Hunyadiakra tessék gondolni, de ott is ugyanazzal a kérdéskörrel szembesül az ember.
S végül egy kérés!
Ezt a blog.hu legvadabb lipótmező-pozítv @math0 fedőnevű Brendel Mátyást legyen olyan kedves és takarítsa ki.
A blogja és a kommentelők érdekében - ismételten - kérem.
Bejegyzés: Új fejlemények a magyar őstörténet kutatásában
FILTOL · http://hulyekkimeljenek.blog.hu/ 2020.06.08. 14:04:07
Atilara hivatkozni abban az idoben amikor nyugaton mar kutyafejunek abrazoltak nem volt "menő".
401ben a magyarok Atillat magyar kiralynak valasztottak, irja a kepes kronika. folyamatosan a masodik bejovetelt Attila oroksegenek birtokbavételének, visszavetelnek nevezik.
Az megvan, h az Eszterhazy csalad Csba kiralyfitol eredezteti magat? A kiraly szermazasa meg bizonytalan? valoban igy lenne?
Bejegyzés: Új fejlemények a magyar őstörténet kutatásában
Mohácsi Árpád 2020.06.08. 12:14:47
- Természetesen lehet, hogy az Árpádok Attila leszármazottai, de szigorúan tudományosan ez még nincs bizonyítva. Most, hogy meg van az Árpád-vonal a kérdés egy új szinten vizsgálható. Már csak Attila sírjára van szükség....
- Ha a szkíta nem is, de az iráni többször előfordul a szövegben. Való igaz, hogy az iráni kérdéssel többet kellene foglalkozni.
- Az új fogalmak elfogadása, elterjedése időbe telik. Szabados György ír érdekes dolgokat a korai magyar politikai közösségről. eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/28694/EME_DOLG2011-2012_SzabadosGyorgy.pdf?sequence=1&isAllowed=y
- Az akbash-kuvasz-maremma-pireneusi-kaj és az akhal kérdés vizsgálható lenne a modern tudomány eszköztárával. Nincs nálunk a varázsgömb, nem tudjuk mi jön ki, de érdemes lenne megvizsgálni.
-Érdekes, hogy Ópusztaszeren is van egy akhal ménes. www.opusztaszerimenes.hu/ Ennek alapítása még jóval a genetikai eredmények kijövetele előtt volt. A ménes vezetője azt mondta, hogy a leírások alapján ő az akhal-t tudta elképzelni a magyarok egyik lovának.
- Szerintem van újdonság kövéren a felsoroltakban, de a történet tényleg nagyon van a lezárttól. Mivel nem voltunk ott, ezért valahol természetes.
- Például a Jenő, a Gyarmat és a Nyék földrajzi elhelyezkedése Németh Gyula térképén félelmetesen egybecseng a genetikai adatokkal.
- A genetikai az ÉS tudománya és nem a VAGY-é. Békésen megférnek az onogurok, irániak és ugorok egymás mellett egy törzsszövetségben.
- A fizikai madárábrázolások nem biztos, hogy azonosak a szövegben leírt Turul-lal.
- Komoly emberek mondják, hogy az adott sírban III. Béla fekszik. De ha esetleg mégsem, akkor is szinte biztosan egy másik Árpád leszármazott fekszik a sírban. Ezen a felbontási szinten pedig lényegtelen, hogy Béla vagy másik apai vonalú leszármazott van a sírban.
Németh úr küldött tovább egy térképet is, ezt viszont nem tudom idemásolni a hozzászólásokhoz, ezért beteszem a poszt végére.
Bejegyzés: Új fejlemények a magyar őstörténet kutatásában
Junius caesar 2020.06.08. 10:37:13
Az Álmos-Árpád dinasztia akár tetszik akár nem, visszanyúlik az a hun ősök idejéig, de nem csak Attiláig, hanem a nagy Hun Birodalom vezéreihez, akik a kínaiaktól is sokat tanultak az államigazgatás megszervezéséről.
A turul eredet monda nem az Álmos féle Emese álma történettel kezdődik, hanem egy folyamatos totemisztikus leszármazás feljegyzése és átírása az akkori kor követelményei szerint. Sudár Balázs ugyanúgy nem elfogulatlan szakértő, aki a magyarság őstörténetével pártatlan módon foglalkozna, hanem a saját véleményét és kutatásait terjeszti ki általános igazságként. A turul madártani vizsgálatára szintén csak Sudár Balázs feltételezését ismerteti a Németh Endre vagy Mohácsi Árpád a blog lejegyzője, és megállapítja, hogy egy nagyméretű fekete sas lehetett, hiszen Al-Gitrif ilyen madarat is leírt a solymászatról szóló munkájában. Az nem zavarja egyik nagyokost sem, hogy a solymászat kifejezés terjedt el az egész világon, mint a ragadozó madarakkal való foglalkozás, és nem a sasászat, héjászat, vagy keselyűzés. A nagyobb méretű sasok akkoriban is jóval kevesebb voltak és nehezebben megközelíthető helyeken fészkeltek, mint a kisebb termetű és gyakoribb sólyomfélék, így egyes kivételektől eltekintve az általánosan elterjedt és használt madár többnyire a vándorsólyom és más sólyomféle volt. Az sem mellékes, hogy akár a lóháton, akár a gyalogosan történő vadászathoz (kézentartás), egy 1-1,5 kg súlyú madár (sólyom), sokkal kedvezőbb, mint egy 4-5 kg súlyú sas. A hun és magyar törzsek, mint szkíta népek általában, gyakorlatias gondolkodásúak voltak, például lovaik kiválasztásánál is a gyorsaság és a kitartás a fő szempont, nem a nagy méret.
„Szinte biztosan állítható, hogy a honfoglalás, és Gézához, valamint Istvánhoz köthető nyugati integráció nélkül a magyarok az avarok vagy a hunok sorsára jutottak volna.”
Ez is nagy mellébeszélés, mert a hunok sem tűntek el nyom nélkül a történelemben, hanem beleolvadtak több más népbe, és csak a hun név változott meg a valóságban. Avarok pedig soha nem is voltak, az avar elnevezés a hun és a magyar népek elnevezése, és a krónikáink szerinti bejövetelek a Kárpát-medencébe a valós történetet és időrendet írják le. Az hogy most avarokat toltak a hunok és magyarok bejövetelei közé, az a keresztény időszámítás létrejöttének köszönhető, ami kétszeri betoldással kb. 450 évnyi biztos felesleget hozott magával.
Végezetül a magyarok soha nem voltak finnugorok (a finneknek sincs köze az ogurokhoz) és eltörökösödött irániak sem, csupán az ogurok nagy törzséhez tartoznak, a hunokkal együtt. Ezek a népek pedig igen nagy számban egymás mellett éltek a főleg mai Kazahsztán területén, és állandó összeköttetésben voltak a többi szomszédos területtel.
Bejegyzés: Új fejlemények a magyar őstörténet kutatásában
gigabursch 2020.06.08. 07:19:35
II. András úgy kivéreztette az országot a szentföldi kalandjával, hogy IV. Béla gazdagabb kincstárat kapott örökségként, mint amit III. Bélától Imre.
De az ugye megvan, hogy az akkor közel félmilliós Damaszkuszt (és nyilván az akkori "agglomerációját" is ide számítva) a magyar sereg megmozdulására napok alatt kiürítették?
Mindegy is. Ne lépjünk át szájkaratéba mert felesleges.
Viszont a tény az, hogy az elmúlt másfél évszázad történelemíróinak munkásságát alsó hangon kritikával kell kezdeni, mert egy szavuk sem hihető.
Bejegyzés: Új fejlemények a magyar őstörténet kutatásában
gigabursch 2020.06.08. 07:15:21
Így van.
Példának okáért a "jönna vonna" kifejezés azt jelent, hogy "jön a vonat."
Csak épp a jönna a vonatról szól a vonna meg a jönről.
Bejegyzés: Új fejlemények a magyar őstörténet kutatásában
gigabursch 2020.06.08. 07:13:43
Nem lehetne Brendel Mátyást kitakarítani?
Az egy dolog, hogy adott itt egy adag kommentelő, akik egy-egy kérdésben nem értenek egyet, de ezt a @math0 nicknevű szemetet legyen olyan kedves moderálja és tiltsa ki! Örökre!!!
Előre is hálás köszönet!
Bejegyzés: Új fejlemények a magyar őstörténet kutatásában
DFK 2020.06.08. 05:57:46
Bejegyzés: Új fejlemények a magyar őstörténet kutatásában
kocsisj 2020.06.07. 23:23:15
Bejegyzés: Új fejlemények a magyar őstörténet kutatásában
DFK 2020.06.07. 21:17:44
Bejegyzés: Új fejlemények a magyar őstörténet kutatásában
AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK 2020.06.07. 17:24:53
Bejegyzés: Új fejlemények a magyar őstörténet kutatásában
grécci mikropenist mindenkibe 2020.06.07. 16:22:04
Bejegyzés: Új fejlemények a magyar őstörténet kutatásában
FILTOL · http://hulyekkimeljenek.blog.hu/ 2020.06.07. 15:51:15
Bejegyzés: Új fejlemények a magyar őstörténet kutatásában
FILTOL · http://hulyekkimeljenek.blog.hu/ 2020.06.07. 15:48:22
Bejegyzés: Új fejlemények a magyar őstörténet kutatásában