2018. dec 14.

Grüezi!

írta: Mohácsi Árpád
Grüezi!

A svájci irodalomtanítás egy laikus szemével

Vendégszerzőnk, Pável Kriszta, aki hosszabb ideje Svájcban él, elmondja nekünk a svájci irodalomtanítás kapcsán szerzett tapasztalatait.



svajci_nemet4.jpg

Szerencsésnek mondhatom magam: mindig nagyon szerettem olvasni. Az iskolában is a kedvenc tantárgyaim közé tartozott az irodalom, a kötelező olvasmányokat általában már az év elején abszolváltam, ráadásul a legtöbbjüket kifejezetten élvezettel. Emlékszem, az Odüsszeia diákok számára készült, zanzásított változatában véletlenszerűen elolvasott mondatának, a mily szó szökkent ki fogad kerítésén“ sornak a képi világa annyira elvarázsolt, hogy azonnal úgy döntöttem, azt a művet, ahol képesek így feltenni a “mit mondtál?” kérdést, nekem teljességében is olvasnom és ismernem ...

Tovább Szólj hozzá

olvasás Svájc irodalomtanítás

2018. dec 07.

Halálkacaj

írta: Csöncsön
Halálkacaj

Pár évvel ezelőtt egy barátommal egy új törvénymódosításról, az úgynevezett „szociális temetés” bevezetéséről vitatkoztunk. Akkoriban ez a téma nagyon „ment” a hírekben, sokan fölháborodtak rajta, jogvédők is megszólaltak. Nekem nem volt igazán kiforrott véleményem. A kormány ténykedését ellenszenvvel kísérő barátom ugyanakkor — számomra meglepő módon — a törvény lehetséges jótékony hatásaira hívta föl figyelmemet. A legszegényebbek számára ingyenessé volt tehető a temetkezés, amennyiben ők vállalják, hogy segédkeznek a kivitelezésben. Szóval ha ők maguk segítenek megmosni, betakarni, sírba helyezni a holttestet. Ha megássák a sírját. Azt mondta a barátom, hogy régen természetes volt az embereknek ez a fajta ...

Tovább Szólj hozzá

film halál Röhrig Géza

2018. dec 03.

Varázshegy

írta: Mohácsi Árpád
Varázshegy

Vendégszerzőnk írása egy Műcsarnokban megtekinthető kiállítás kapcsán mesél egy egészen különleges helyszínről, ahol művészek, bölcsek és forradalmárok sokasága talált magának menedéket a kapitalizmus mind fojtogatóbb légkörű világa elől. A "Varázshegy" Svájcban volt, de létezett egy némileg hasonló hely Magyarországon is; erről a csodáról is beszámol nekünk Götz Eszter.

Monte Verità emléke a modern művészet történetének lappangó vonulatához tartozik. Nem sokan ismerik, ezért is fontos, hogy a Műcsarnok év végi kiállításán, amely Rejtett történetek címmel tárja fel az életreform-törekvések és művészetek kapcsolatát a Monarchia és Magyarország kultúrájában, a Monte Verità külön kiállítási egységet ...

Tovább Szólj hozzá

2018. nov 30.

Hannibál leviszi a szemetet

írta: Mohácsi Árpád
Hannibál leviszi a szemetet

Egy forgatókönyv története

Hannibál leviszi a szemetet. Vagy nem? Hát akkor ki? Emlékszem, hosszú éjszakákat vitatkoztam át, hogy akkor most hogy is van ez a dolog a történelem nagy személyiségeivel. Ők most egyszerűen koruk gyermekei, akiket megszült a nagy feladatra az idő, és ha akarták volna, akkor sem tehettek volna mást, mint amit végül tettek? Hogy Hannibál, a hős, azzal a sorssal születik, hogy bakancsos turistaként bejárja az Alpokat?

hannibal_az_alpokban.jpg

Őrült ötlet, nem? Katonákkal, elefántokkal a téli hegyekben? Csak azért, hogy Rómának kellemetlen meglepetést okozzon? Ez meg volna írva? Létezik egy forgatókönyv, amely szerint ennek így kellett lennie? Nem tűnik logikusnak. Én mindig amellett érveltem, hogy ez az egyszerre őrült és zseniális ötlet csak és kizárólag ...

Tovább Szólj hozzá

kvantum Hannibál

2018. nov 23.

Óda a Művészethez

írta: Reckl_Amál
Óda a Művészethez

Ruben Brandt, a gyűjtő — filmkritika

Ez a hét a blogon menthetetlenül a festészeté. A hét elején felemás eredményt hozott nem reprezentatív közvélemény-kutatásunk . Egyfelől sokan szavaztak a merészségre mondván, a műalkotásokat nem szabad letakarni az utcán sem még, ha sértők lehetnek egyesek szemének. De erről beszélgetni alig valakinek volt kedve. Ez nekem arra utal, hogy a képzőművészet igenis sokkal több embert foglalkoztat, mint elsőre gondolnánk. Csak épp a médium hiányzik, amely segítségével ezeket a gondolatokat kifejezhetjük. A Ruben Brandt, a gyűjtő igen jól sikerült kísérlet arra, hogy sokan megtanuljanak művészetül .

rubenbrandtkepek.jpg

...

Tovább Szólj hozzá

film festészet kötelező tldr milorad krstic ruben brandt

2018. nov 19.

Újprüdéria vagy egészséges szemérmesség?

írta: Reckl_Amál
Újprüdéria vagy egészséges szemérmesség?

Döntsük el a Schiele-kérdést!

100 éves és még mindig túl merész? — áll az aktuális Egon Schiele kiállítás plakátján, melyet a művész halálának centenáriumára rendeztek. Ez a felirat azonban nem akárhol helyezkedik el a hirdetésen, hanem az ábrázolt testek nemi szerveit takarja el az érzékenyebb szemek elől.

Egyedül Bécsben — Schiele városában — nem cenzúrázták a plakátokat, de már a szomszédos Németországban le kellett ragasztani a szeméremtesteket ezzel az egyébként marketingszempontból ügyes mondattal. Nem beszélve Londonról és persze Amerikáról, ahol szintén megemlékeznek a művészről.

hamburg-grosse-bleichen-3-coliver-pelze.jpg

...

Tovább Szólj hozzá

cenzúra szavazás festészet Egon Schiele

2018. nov 16.

A nagy dolgok szörnyen érdekesek

írta: Mohácsi Árpád
A nagy dolgok szörnyen érdekesek

Legújabb interjúnkban Kukorelly Endrét, a költőt, írót és közéleti személyiséget faggattuk arról, hogy mi a foci, hogy miért nem maradhat egyetlen ember sem pusztán a kaptafájánál, és hogy mit olvastassunk az iskolás gyerekekkel.

Miért olyan fontos a foci az életében? Mi köze van a focinak az élethez és irodalomhoz?

Hosszú! — ahogy Kabos Gyula mondja a süket nagymamának egy harmincas évekbeli filmben, kis jellegzetes legyintést is produkálva hozzá. A focinak nincs köze az élethez. Nem köze van, inkább azt mondanám, élet-esszencia, modell. A játék maga, és mindannyiunk — résztvevők, nem szimpatizálók és közömbösök — viszonya hozzá, modellálja a mindennapit. Bármely játék, a kezdetleges is, a műalkotásokhoz hasonlóan, ...

Tovább Szólj hozzá

foci Kukorelly Endre

2018. nov 09.

Őrült gyermekek ketrece

írta: Csöncsön
Őrült gyermekek ketrece

Képtalálat a következőre: „kontra ferenc”Október 23-án az Írószövetség két fontos díjat adott át; Kontra Ferencnek az Arany János-díjat , Dezső Katának pedig a Gérecz Attila-díjat. A díjak azért fontosak, mert irodalompolitikai törekvésekhez illeszkednek. Amikor kipattant idén tavasszal az úgynevezett „kultúrkampf”, azaz a (politikai) vita arról, hogy vajon közös irodalmi kánonunkban valóban az arra érdemesek vannak-e kiemelve, támogatva, reklámozva, még a kormányzattal szemben nem negatívan elfogult emberek is a neveket várták: ugyan kit kellene beemelni a kánonba, aki még nincsen ott? Az elhangzott, jobboldalhoz köthető nevek (mint például Oravecz Imre, Bereményi Géza vagy Kányádi Sándor) ugyanis régóta a kánon részének számítanak, szó sincs róla, hogy díjakkal, ...

Tovább Szólj hozzá

recenzió kultúrkampf kortárs magyar irodalom Kontra Ferenc Arany János-díj

2018. nov 02.

"Beváltnak nevezhető az a klasszikus, amit a gyerekek nem olvasnak?"

írta: Mohácsi Árpád
"Beváltnak nevezhető az a klasszikus, amit a gyerekek nem olvasnak?"

Interjú Arató Lászlóval, a Magyartanárok Egyesületének vezetőjével

arato.jpgA Karakter blog egyik korábbi írásában vitaindító jelleggel már foglalkoztunk a kérdéssel, hogy érdemes-e magyarórán olyan népszerű ifjúsági irodalmat olvastatni, aminek esztétikai értéke megkérdőjelezhető. Ezúttal megkérdeztünk egy, a kérdésben igazán autentikusnak számító embert, Arató Lászlót, aki 1996 óta elnöke a Magyartanárok Egyesületének, a Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium vezetőtanára, több irodalomtankönyv szerzője, és sok évtizedes tapasztalattal rendelkező magyartanár. Interjúnkban szó esik az új kötelező olvasmányok mellett a magyarórák céljáról, a tanár és diák közti kölcsönösségről, és arról is, hogy a szabad olvasmányválasztás milyen hatással van az esélyegyenlőségre. Akit Arató tanár úr ...

Tovább Szólj hozzá

kötelező Arató László Tóth Kriszta populáris irodalom Kőszívű

2018. okt 26.

Ugyanaz vörösben

írta: Reckl_Amál
Ugyanaz vörösben

A néma forradalom - filmkritika

Nagy szerencse, hogy A néma forradalom című német film történéseinek hátterét az 1956-os magyar forradalom adja, máskülönben talán lemaradunk róla. Az eset megtörtént a valóságban is, amikor egy NDK-beli középiskola végzős tanulói gyászperce országos oktatásügyi vészhelyzetté nőtt. Sőt, talán ez az ártatlan, apró gesztus is hozzájárult ahhoz, hogy pár évvel később fölépüljön a hidegháború kézzel fogható emblémája, a berlini fal. A film fő témája mégsem csupán a történelem vagy éppen a nyomasztó rendszer dokumentálása. A történtek jó ürügyet szolgáltatnak olyan témák földolgozására, mint az összetartás, az árulás vagy a barátság. Újdonságot A néma forradalom sem tár föl ...

Tovább Szólj hozzá

film 1956 a néma forradalom